Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 8. szám - Polónyi Nóra: A román propaganda hatása Nyugateurópa közvéleményére

504 Polonyi Nóra A MEGÚJULÓ MOZGALOM A ROMÁN PROPAGANDA 1904-től 1914-ig terjedő szakaszában lorgáé a vezető szerep, aki felismerte a Liga Culturalaban elfog­lalt állásának gazdag lehetőségeit és fel is használt minden eszközt azok gyümölcsöztetésére. Eredmén5rt annál könnyebben sikerült elérnie, mivel 1907-ben a román szenátus erkölcsi testületnek és jogi személynek ismerte el a Ligát s ez a tény egyúttal az állam legmesszebbmenő anyagi és erkölcsi támogatását is biztosította számára. Az információs jellegű propaganda-művek tömegével árasztották most el a külföldet s újult erővel használtak fel ismét minden lehetőséget a román mozgalom ébrentartására. Az 1906-os bukaresti kiállítás jó alkalmul szolgált e szempontból, valamint az idegen országokban tartózkodó románok lelkes buzgólkodása is. A külföldi propaganda irányítóhelye ebben az időben Bécs volt. A ke­reskedelmi attasé minőségében ott tartózkodó Moroianu, a román hírverés e kipróbált mestere, a Bécsben időző külföldi újságírók körében eredményes és jelentős propaganda-tevékenységet fejtett ki.®i Az angol és olasz újságírók képviselőivel szoros összekötteté­seket épített ki, s azokat később gondosan ápolta egészen a világ­háború kitöréséig. Scotus Viator és Wickham Steed most már szív- vel-lélekkel a román ügy harcosaivá lettek s az olaszok közül Franco Caburi, Doda, Emesto Vercesi és Gayda tartották napiren­den lapjaikban az erdélyi román kérdést. A Bécsben tartózkodó románok francia és angol barátságot szorgalmazó csoportján kívül a század elején jelentős befolyással bírt a Popovici által irányított osztrák-barát románok tábora, akiknek tekintélyét a trónörökös Ferenc Ferdinánddal való kapcsolataik növelték. A föderális Ausz­tria terveit azonban idővel mind kevesebb román tette magáévá, az egyensúly az antant-barátság felé lassan aránytalanul eltolódott.®^ lorga és Moroianu munkálkodásán kívül a romániaiak közül Fili- pescu, Take lonescu, Cantacuzino, az erdélsúeknél pedig Groga Okta- vián és Lukács László munkálkodott a román törekvések érdeké­ben s együttes működésük eredményezte, hogy »a vüágháború ki­törésekor az erdélyi kérdés az európai külüg3Ú hivatalokban isme­retes volt.«®® A román propaganda 1914—1920 között már jól megalapozva fol5datta működését, méretei azonban ekkor minden eddigi tevé­kenységet messze felülmúló hatalmas arányokban bontakoztak ki. A háború és békekötés éveiben a románok érveiknek egész fegy­vertárát felvonultatták a külföld előtt. Ezzel mind azt akarták be- bizonyitani, hogy az összes románok egyesítése a történeti jog. G. Moroianu i. m. 54 1. Eöttevényi Olivér: Ferenc Ferdinánd. Bp., 1943. 167. kk. 1.: Const. Grauer: Cu privlre la Franz Ferdinand. H. n. 1935. “ G. Moroianu i. m. 179. 1. „Au moment ou la grande guerre a éclaté la Question Transylvalne était une question connue des chancelleries europé- ennes.“

Next

/
Thumbnails
Contents