Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 8. szám - Polónyi Nóra: A román propaganda hatása Nyugateurópa közvéleményére
A román propaganda határa Nyugateurópa közvéleményére 497 jlsőízben kiáltotta ki nj^gat felé a románok panaszait és ismertette politikai és nemzetiség törekvéseit.»» A modem román nemzeti politika megalapítójától, Slavicitól irán5dtott s a nyugati és a romániai körökkel élénk összeköttetésbe kerülő radikális fiatal román nemzedék ugyan már 1884-ben nem találta megfelelőnek ennek a Memorandumnak hangját, mégis ebben az Emlékiratban fellelhetjük mindazokat a szólamokat, amelyeket ezután a románság többkevesebb változtatással a külföldi közvélemény elé tárt. A »latin testvériség« únos-úntalan hangoztatott frázisa, az erdél3Ú románság szenvedéseinek egyoldalú s rosszindulattal beállított felsorolása, a »magyar zsarnokság rémtetteinek« napfényrehozása épen úgy megvan már ebben a legelső Memorandumban, mint az erdélyi románság igazi törekvéseinek álcázása, óvatos elhallgatása. A román propaganda titkos, de igazi programmját, a hazát és kenyeret adó magyar államtest szétbontására irányuló törekvéseket, érthető okokból igyekezett a románság a rokonszenvet s céljainak népszerűsítését váró külföld előtt eltitkolni. Az utólagosan tett beismerések és megcáfolhatatlan tények birtokában most már túlhaladott álláspont lenne bebizonjútani, hogy a román propaganda már megindulásától kezdve csak eg3Űk oldalát, természetesen az ő szempontjukból legelőnyösebb és legcélravezetőbb oldalát mutatta a külföld feléi.»^ A román propagandahadjárat e céltudatos, kettős programmja azonban csak az 1891-ben megalakult »Liga Culturalá« kereteiben bontakozott ki a maga teljességében. A magyar-román kérdés egyoldalú román szempontból való ismertetése a bukaresti kultúrliga megalapításával a külföldi sajtóban és a nemzetközi konferenciákon állandóan napirenden volt. E széleskörű s nagyszabású propagandahadjárat sikereinek elérésében az ezt megelőző kísérletekkel ellentétben az erdélyi és ókirályságbeU románság eg3Őittesen vett részt. A kezdeményezés ugyan ezúttal is az erdélyi románság köréből indult ki, az egész N5mgatot behálózó propagandahadjárat na^- vonalúságát azonban már az ökirályságban különösen kultimális téren erősen érvényesülő francia hatás eredményezte. A Liga Culturalá tehát a külföldi propaganda új alapokra való helyezésén kívül még azért is nagsdontosságú az egyetemes románság szem13 G. Moroianu id. románnyelvü müve 13. 1.: E. Pascu; Mémoires et protestations des roumains de Transylvanie. Revue de Transylvanie, 1939 (V) 346. 1.: A románság propagandája kialakításánál minden valószínűség szerint a csehek példáját tartotta szem előtt. Benes Eduard, a 2seh propaganda egyik fölrányítója emlékiratában kifejti, hogy ők is először törekvéseik mibenlétét ismertették meg a közvéleménnyel és a hivatalos körökkel. A propaganda második fázisában lett inkább diplomáciai, illetőleg katonai természetűvé. E. Benes: Nemzetek forradalma. Bratislava (Pozsony). 1936. I. kt. 118. kk. 1.: A cseh propagandának ilyen felépítése teljesen megegyezik a román hírverés menetével. A román propaganda e kettős, v. i. nyílt és titkos programmjára vonatkozóan a Liga Culturaläval kapcsolatban Id. Polónyl N. i. m. 35. kk. 1.: Moroianu, a román propaganda eg^k leghlvatottabb képviselője és ismerője müvében nyíltan bevallja, hogy a román propaganda eleitől kezdve csak a politikai egység gondolatának szolgálatában állt. I. m. 50. 1.
