Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 8. szám - Polónyi Nóra: A román propaganda hatása Nyugateurópa közvéleményére
498 Polónyi 2fóra A ROMÁN PROPAGANDAHADJÁRAT MEGINDULÁSA A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN a dákoromán kontinuitás elvén felépülő román irredentizmus célkitűzései az ókirályságbelieknél sokkal mélyebben áthatották az erdélyi románság lelkét. Erdélyi románok elgondolásaiban vetődött fel először >az egész román faj egyetlen független államba való tömörítésének eszméje, s kezdeményezésükre lett az egyesülés gondolata az újonnan megalakult ro mán fejedelemségnek történeti alapja.^** Az irredentizmus megalapításához azonban az európai nagyhatalmak jóakaratú támogatása feltétlenül szükségesnek látszott, az első lépés tehát a román törekvések felől tájékozatlan Európa felvilágosítása lett. Mindennek természetes következménye volt, hogy az erdélyi kérdés, vagyis Erdély történeti, társadalmi, kulturális és politikai viszonyainak ismertetése is az erdélyi románok gondolatában vetődött föl először. Az erdélyi kérdés nemcsak helyi, de általános érvényű európai kérdés — ez volt a románok véleménye, — meg kell tehát tenni minden lehetőt, hogy ismertté tegyék ezt európai körökben is. Erre a »fel- világosító« szerepre pedig az ókirályságbeliek több okból nem vállalkozhattak. Egyrészt a fiatal királyság a maga kialakulatlan, még forrásban lévő kül- és belpolitikai nehézségei miatt egyáltalában nem volt alkalmas arra, hogy egységes nemzetiségi politikát diktáljon erdélyi testvéreinek. Másrészt meg a 80-as években még olyan mély szakadék választotta el a Kárpátokon inneni és túli románságot egymástól, hogy emezek még érdeklődést sem mutattak az erdélyiek eszméi iránt,ii Az erdélyi románság az 1881-ben, Nagyszebenben rendezett értekezleten határozta el a román törekvések külföldi ismertetését, azon a jelentős és korszakalkotó gyűlésen, amely az erdélyi románság érdekeit képviselő román nemzeti pártot is megalapította s a jövőben követendő új politikai programm alapjait lerakta.12 Az 1883-ban Párisban megjelent francianyelvű Memorandum A román irredentizmus gyökerei Papin Ilarian erdélyi emigráns 1861- lien szerkesztett Memorandumára nyúlnak vissza. Bár Cuza fejedelem, akihez Papin Emlékiratát intézte, a programmot nem tudta megvalósítani, mégis Papin gondolata a pozitív román politika axiómájává és a román értelmiség mindenkori ábrándja lett. Papiu Ilarian: Ideálul national al Románilor, továbbá: Independen^a constltu^ionalá a Transilvanlei. 1861. Ez a felfogás mindmáig megmaradt a román tudományos közvéleményben. Ld. Polónjú Nóra: A Liga Culturala és az erdélyi román nemzetiségi törekvések. Bp., 1939. 36. 1., 59. j. 11 Az erdélyi és Kárpátokon túli románság ellentétére vonatkozóan ld. Polónyi N. i. m. 6. k. 1. Az európai közvélemény felvilágosításán kívül tehát még a Kárpátokon inneni és túli románok közti ellentétek elsimítása is feladatává lett a 80-as években meginduló román propagandának. Az 1891-ben megalakult Liga Culturala valóban e kettős célt iktatta programmjába. 12 Jancsó Benedek: A román irredentista mozgalmak története. Bp. 1920. 92. kk. 1.; N. lorga: Istoria Románilor din Ardeal §i Ungaria. Buc., 1915. 274. kk. 1.: Enciclopedia Romnániei. H. n. 1936. I. 786. kk. 1.: T. V. Päc&tian: Car- tea de Aur. Sibiu, 1913. VII. kt.
