Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 8. szám - Polónyi Nóra: A román propaganda hatása Nyugateurópa közvéleményére
A román propaganda hatása Nyugateurópa közvéleményére 495 visszhangra találtak a Magyarország megbontására irányuló román irredenta törekvések. Németországnak a magyar-román kérdéssel szemben tanúsított magatartásából azt lehet legjobban bebizon3Útani, hogy a nemzetiségi kérdésre vonatkozó szépen hangzó elméleteket az illető népek mindig saját érdekeik szerint készítik el, de ha ezek megvalósítása már érdekkörükbe ütközik, végrehajtásából nem csinálnak lelki- ismereti kérdést.8 Németország ugyanis a korszellemnek megfelelően, éppen úgy, mint Európa többi nagy és kis népe, a politikai határokon kívül élő fajtestvéreit is saját hatalma alá igyekezett vonni. Az így megszerzett vegyeslakosságú területeken a többi népek asszimilálását a magasabb kxütúrájú nép által lehetségesnek, szükségesnek tartotta. Példa gyanánt maguk mellett a magyarokat is felhozták, midőn azonban a hazai németség szempontjából ítélték meg a helyzetet, akkor teóriájukat egyszerre megváltoztatták. A szász egyetemnek 1876-ban történt feloszlatása óta, a magyarországi nemzetiségek állítólagos elnyomásának legendája Németországban is terjedni kezdett. Természetes tehát, hogy ebben a hangulatban a román propaganda termékeny talajra talált. A bécsi udvarban a rendkívül befolyással bíró s a monarchia sorsát szinte teljhatalmúlag kormányzó cseh feudális arisztokraták érdekszövetségének a dualizmus szétbontására irányuló tervei kapcsolódtak össze a románság törekvéseivel.® Az osztrák keresztényszocialista párt, melyet ez a valósággal kamarillaszerű ^yesülés céljai terjesztése és népszerűsítése érdekében kerített hatalmába, rendkívüli politikai rövidlátással a monarchia területén szoros szövetségbe igyekezett tömöríteni a dualizmus ellenségeit. A létesítendő összmonarchia céljait vélték elérni a nemzetiségek s így a románok törekvéseinek támogatása révén, s nem vették észre, hogy a nemzetiségek a kezükbe adott fegyverrel csak saját egyéni céljaikat fogják megvalósítani. A cseh feudálisoktól szervezett propaganda hatására a század végén már szinte az egész osztrák közvélemény ellenséges szemmel tekint Magyarország felé s az ekkor meginduló román propaganda szólamait a legnagyobb megértéssel fogadja. A különböző európai országok előbb vázolt politikai érdekei és céljai világosan megokolják azt a kedvező fogadtatást, amelyben a nyolcvanas években meginduló román propagandát mindenütt részesítették. A felszín alatt mélyen rejtőzködő szempontok feltárása azonban nem csökkenti a román propaganda érdemeit. Ugyanígy nem menti a háború előtti magyar nemzedék közömbösségét sem, amely- lyel a nemzetiségek külföldi ténykedései iránt viseltetett. E szívós és kitartó hadjárat eredménye lett az a gyűlölködő magatartás, amellyel az európai országok közvéleménye az első vüágháború előtt hazánkra tekintett. Az »ezeréves magyar elnyomás« valótlan állítása minden egyéb politikai októl függetlenül, kizárólag a nemzetiségek propagandaműködésének eredményeképen alakult ki. * * Szekfü Gyula megállapítása idézett előadásában. • Szekfü Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. Budapest, 1938. 276. kk. 1.
