Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 8. szám - Polónyi Nóra: A román propaganda hatása Nyugateurópa közvéleményére
A ROMÁN PROPAGANDA HATÁSA NYUGATEURÓPA KÖZVÉLEMÉNYÉRE A MÚLT SZÁZAD folyamán egészen a nyolcvanas évekig Nyu- gateurópa közvéleménye általában rokonszenwel tekintett Magyar- ország felé. Ennek a rokonszenvnek a gyökerei kétségtelenül részben még az 1848-as szabadságharcig n3nlltak vissza, amikor az európai haladó közvélemény a csás2á,rral szövetkezett nemzetiségekkel szemben velünk rokonszenvezett. Európa überális országai ekkor a szabadság ügyének legelső harcosai közé sorolták Magyar- országot is és jóindulatú támogatásukról nem egyszer biztosították hazánkat. Kossuth és az emigráció még fokozta ezt a rokon- szenvet, s így a század végéig, amíg a politikai érdekek mind jobban előtérbe kerülő szempontjai s a monarchia nemzetiségeinek egyre agresszivebbé váló propagandája nem zavarták meg hazánk és Nyugat közt fennálló barátságos légkört, az európai közvélemény előtt a Dunamedence egyik legrokonszenvesebb állama ^Magyarország volt. E fentebb említett két körülmén5mek hatására azonban rövid tíz év alatt a külföldnek Magyarországról való eddig kedvező véleménye teljesen megváltozott. A század végén a liberális Magyar- ország már mint nemzetiségeinek elnyomója szerepelt a külföld közvéleményében s a nyugati demokráciák szemében a szabadság ügye lassan a nemzetiségek ügye kezdett lenni.i Ezúttal csupán a románság szerepét kíséreljük meg nagy vonásaiban bemutatni a monarchia nemzetiségeinek abban a nag3rsza- bású propagandahadjáratában, amely Európa közvéleményének hazánkról alkotott felfogását rövid idő alatt ilyen gyökeresen átalakította. Az események tisztánlátásához a román propaganda ténykedéseinek vizsgálata előtt, szükségesnek tartjuk röviden vázolni azokat a háttérben működő mozgató erőket, amelyek legfőbb irányítói voltak minden ország politikai állásfoglalásának. A propaganda céljaira alkalmas talajt mindenütt ezek a nemzetiségi törekvésekkel összeegyeztethető közös politikai érdekek készítették elő. A NYUGATI KÖZVÉLEMÉNY ELFORDULÁSA MAGYARORSZÁGTÓL EURÓPA LIBERÁLIS ORSZÁGAI KÖZÜL Franciaország a XIX. század közepéig minden más politikai szemponttól mentesen csupán a szabadság-testvériség-egyenlőség eszméinek egjnk diadalra- vivőjét látta hazánkban. Még a hetvenes években is nagy elismeréssel nyilatkozott Magyarországról, amely elsőnek valósította meg a * * Mikó Imre: Az erdélyi kérdés az európai közvélemény előtt. 1865—1920. Lugos, 1936. 1. 1.
