Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 8. szám - Polónyi Nóra: A román propaganda hatása Nyugateurópa közvéleményére
Dunamedencében a liberális alkotmányt. S bár a két országot eddig a rokonszenv eg3Te sűrűbb szálai kötötték össze,^ mégis pár év elég volt ahhoz, ho^ a külpolitikai események hatása alatt Francia- ország elforduljon tőlünk és a nemzetiségek ügyének leglelkesebb pártfogójává váljék. A frankfurti béke után a francia külpolitika még Magyar- országban vélte megtalálni szövetségesét a jövendő német-francia háború számára, bennünk látta az »antigermán koefficienst«, amply a »corpus Germanicum« egyre fenyegetőbbé váló hatalmas tömegét kelet felől leköti.* Mme Adam 1884-ben személyesen jött évvégből Magyarországra, azonban az ország egész közvéleménye helyett csupán a függetlenségi pártot tudta meggyőzni a francia szövetség előnyeiről. Hiába léptek szoros összeköttetésbe a szabadkőműves és liberális gondolkozású magyar írókkal, hiába támogatták hálából jelentékeny összegekkel a szegedi árvízkárosultakat — mivel a 71-es vereség után a magyarok is segítették a német fogságban lévő franciákat — a két ország között közös politikai érdekkapcsolat nem jöhetett létre.^ A francia külpolitika irányelveivel még a függetlenségi párt elgondolásai sem voltak összeegyeztethetők, vagyis még annak az egy pártnak a törekvései sem, amely hajlandó volt a hagyományos német barátság helyett új utakra lépni. Franciaország előtt ugyanis csak a dualizmus keretében élő Magyar- ország látszott reális szövetségesnek Németország ellen, mert a független Magyarország jelentéktelen tényezőnek tűnt fel számításaikban. A magyarországi kísérletek sikertelensége következtében bebizonyosodott tehát Franciaország előtt, hogy a Németország keleti határán végighúzódó szláv népek érdeke a magyaroknál sokkal jobban összhangban van céljaival és hogy ezeknek a népeknek az összesége alkalmas olyan övezet alkotására, mely Németország mögött, »a Visztulától az Adriáig« húzódik.® A francia gondolkodás rugalmas, »Allemagne«-fogalma ezután már Magyarországot is magában foglalta s a német politikai egység köré tervezett gát középső része ezáltal kijebb tolódott.® így került előtérbe a román nép is, amelynek a francia külpolitika számára való fontosságát most Pólónyi N.: A román propaganda hatása Nyugateurópa közvéleményére 493 2 Lelkes István: A magyar-francia barátság aranykora. Budapest, 1933. ® E. Fournol: De la succesion d’Autriche. Paris-Nancy, 1918. 267. 1.: Id. Baráth Tibor: A dunai táj a francianyelvü történetírás tükrében. (1871—1935). Századok, 1937. 1—3. sz. 56. 1. Baráth Tibor megállapítása szerint egyébként ez a politikai koncepció mélyen bennegyökerezik a francia történetírásban. Már a XV—XVI. század fordulója óta Franciaország kontinentális külpolitikájának egyik vezetöeszméje műidig az volt, hogy a .,corpus Germanicum“ nagy tömegét több oldalról lekösse s így biztosíthassa az ,,európai egyensúlyt“. (Les bases de la politique extérieure de la France. Paris, 1933. 24. 1.) A XIX—XX. század fordulója felé azután ez az érdeklődés a német Welt- polltlk megerősödésével egyenes arányban bontakozott ki mind rohamosabban. Baráth i. m. 56. 1. ‘ Ezt a gondolatot Szekfü Gyula fejtette ki a budapesti Pázmány Péter- tudományegyetemen az 1935—36. tanév n. f. é.-ben tartott előadásában. ® „seront la ceinture qui touchera dlrectement au corps germain de la Vistule á l’Adrlatique.** E. Fournol 1. m. 267. 1. » Baráth T. i. m. 59. 1.
