Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 8. szám - Hantos László: Változások a magyar nemzetgazdaságban
Változások a magyar nemzetgazdaság szerkezetében 485 arányban a területi gyarapodással. A trianoni Magyarország népsűrűsége u. i. a legújabb népszámlálás adatai szerinti 100.2, a Felvidéké 87.4, Kárpátalja népsűrűsége 57.3, a visszacsatolt keletmagyarországi és északerdélyi terület népsűrűsége 59.2, a Délvidéké pedig 89.3. Az egész mai Magyarország népsűrűsége 85.2. A nemzetgazdaság rendelkezésére álló munkaerő mennyiségét helyesen ugyan csak a többi termelési tényezővel egybevetve mérlegelhetjük, és a termelési ágak egymásközti arányának síkján mérhetjük le, megállapíthatjuk azonban, hogy a megnagyobbodott ország munkapiacán a kínálat a háborús gazdaság idején ma már egyáltalában nem jelentkezik s a békegazdaságban is előreláthatóan csak csökkent mértékben fog mutatkozni. A területi és népi erőgyarapodáson túl természtesen legfontosabbak azok a változások, amelyek, nemzetgazdaságunk jövőjét tekintve, szerkezetében állottak elő. Az egyes termelési ágak sorában első helyen a természeti erőkben való gyarapodás, a mezőgazdasági és bányászati nyersanyagokban jelentkező többlet áll. A visszatért területek lakosságának foglalkozási megoszlásából következtethetünk arra, hogy ezeken a területeken nagyobb volt a súlya az őstermelésnek a trianoni területtel szemben. A mezőgazdasági nyersanyagok szempontjából a Felvidék ugyan javította mezőgazdasági nyersanyagmérlegünket, Kárpátalja, Keletmagyarország és Északerdély viszont lényegesen a mérleg teheroldalára billentette a Felvidék mezőgazdasági nyersanyag- többletét. Kárpátalja és a visszacsatolt erdélyi részek viszont fagazdálkodásunkban hoztak jelentős erőgyarapodást. A mezőgazda- sági nyersanyagmérleg jelentkező passzivitását, különösen kenyérmagvak és ipari növények tekintetében, a visszafoglalt Délvidék jelentős mértékben megjavította, de ennek hatásait külkereskedelmi kötelezettségeink miatt nem érezhetjük. A trianoni békeszerződés Magyarország területét 19.0 millió hektártól (67.0%) fosztotta meg. 7.2 millió hektár (56.5%) szántóföldet, 6.2 millió hektár (85%) erdőterületet és 5.5 millió hektár (68.1%) egyéb kultúrterületet vesztettünk. Ez az óriási veszteség az ország gazdasági életét felforgatta; a csonka országnak teljesen át kellett szerveznie mezőgazdasági termelését. Az első világháború előtti adatokkal szemben u. i. jelentősen megnövekedett a szántóföldek területének aránya, még pedig 45.4%-ról 30%-ra, a szőlőterület 1.1%-ról 2.4%-ra, viszont az erdőterület 25.8%-ról 11.8%-ra csökkent. Az 1938-tól 1941-ig visszatért területek szintén erős eltolódásokat hoztak a magyar mezőgazdaság szerkezetében. A visszatért területekkel a csonkaország 7.9 millió hektárral gyarapodott. Ebből a szántóföld 3.1, erdőterület 2.5, egyéb kultúrterület 2.3 millió hektár. Magyarország a területvisszacsatolásokkal az elszakított területeknek 41.5%-át szerezte vissza. Még távol áll az ország attól a kedvező területmegoszlási aránytól, amely 1915-ben jellemezte. A területvisszacsatolásokkal 60.77o-ról 50.6%-ra csökkent a szántóföldek aránya, az erdőterület aránya viszont 12.0%-ról 20.7%-ra emelke
