Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 8. szám - Hantos László: Változások a magyar nemzetgazdaságban
486 Hantos László dett, azonban még nem közelítettük meg a világháború előtti 45.4%, illetve 25.8%-OS arányt. A területvisszacsatolások — amint látjuk — erős eltolódásokat okoztak a mezőgazdaság kultúrterületének felépítésében. Kettős feladatot kellett megoldania a magyar mezőgazdasági politikának. Egyrészt a visszatért területek termelését kellett összhangba hoznia a csonkaország termelési politikájával, másrészt be kellett vonni az új területeket a háborús mezőgazdasági termelésbe is. A nehézségek ezen a síkon jelentősek voltak. A Felvidék és Kárpátalja Csehszlovákiához, tehát ipari államhoz tartozott, a többi terület viszont az agrárjellegű Romániához és Jugoszláviához. Csehszlovákia igyekezett megteremteni a mezőgazdasági önellátást, amit a legutolsó években sikerült is elérnie, viszont a két agrár utódállani a magyarlakta területeken nem helyezett súlyt a mezőgazdaság fejlesztésére. A visszacsatolások után a magyar agrárpolitikának termeléspolitikai és földbirtokpolitikai vonalon kellett megteremtenie az országrészek közötti egyensúlyt. Az egyensúly megteremtése termelési szempontból már megtörtént, földbirtokpolitikai vonalon pedig még folyik. A területi megoszlás mellett eltolódást látunk a vetésterületek arányának változásában is. A visszatért területek a trianoni ország búzavetésterületét 21, a rozs vetésterületét 19, az árpáét 28, a zabét 48, a tengeriét 32, a burgonya vetésterületét pedig kereken 60%-kal emelték. A vetésterületek emelkedésének hatásait a háború, másrészt az ország közellátásából kieső Délvidék miatt nem tapasztalhatjuk, mert a keleti visszacsatolt területeknek (Kárpátalja, Kelet- magyarország és Északerdély) passzív a mezőgazdasági nyers- anyagmérlegük. Jelentékenyen erősödött az ország állatállománya is. Szarvas- marha- és juhállományunkat különösen Északerdély és Kárpátalja gazdagította, sertés- és lóállományunkat pedig különösen a Délvidék és kisebb mértékben a Felvidék. A háború az általános európai takarmányhiány miatt ugyan csökkentette a magyar állatállományt is és a magyar háborús agrárpolitika épen ezért a tenyészállatállomány fenntartására és további fejlesztésére fekteti a súlyt, hogy a háború után az állatállomány regenerálása jó útakon és gyorsan legyen keresztülvihető. A trianoni békeszerződés különösen bányászati és ipari téren sújtotta a legkeményebben Magyarországot. A magyar ipartelepeknek majdnem a fele az ország peremrészein, a nyersanyagok közelében helyezkedett el. A Felvidék, Kárpátalja és különösen Északerdély visszacsatolása hozott számottevő erőt az ország iparának. A mai Magyarországon 1941. végén végrehajtott gyáripari termelési és üzemi statisztikai feldolgozás eredményei 5.379 gyári jellegű ipartelepről számolnak be. Ebből —- hála az első világháborút követő magyar iparfejlesztésnek — a trianoni területre esik 4.107, a felvidéki területsávra 288, Kárpátaljára 84, a keletmagyarországi és északerdélyi területekre 579 s a visszafoglalt délvidéki területre 321 ipartelep. A gyársűrűség, vagjns a 100 km®-re átlag jutó gyárak száma a trianoni területen 1938. óta 4.30 és 4.42 között mozgott, a
