Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 8. szám - Hantos László: Változások a magyar nemzetgazdaságban
484 Hantos László akkor a gazdasági és politikai esemény által előidézett változásokat a magyar nemzetgazdaság szerkezetében. Az ötéves terv végrehajtása szervesen bekapcsolódott a magyar háborús gazdaságba: jelentékenyen siettettük az ötéves terv hadfelszerelési részét és ugyancsak nagyobb részesedés is jutott a tervnek a magyar hadsereg kiépítésében és felszerelésében. Ugyanekkor az előirányzaton túl jóval nagyobb összegek jutottak az ötéves tervben szereplő polgári célokra is. Az eltolódások legnagyobb része összefügg a most folyó háborúval. Elsőnek a magyar hatalompolitika útját vehetjük. Már a most folyó háború előtt szorosan kiépítettük kapcsolatainkat Németország és Olaszország felé, a balkáni háború kitörése óta aktív módon is résztveszünk a háborúban. A balkáni háború rövid lefolyása után — a háromhatalmi szerződésből is folyó kötelezettségünknek megfelelően — résztveszünk a Szovjet elleni háborúban. A bennünket Olaszországhoz s a Német Birodalomhoz fűző szoros gazdasági kapcsolatok nemzetgazdaságunk szerkezetében is mélyreható változásokat hoztak. Különösen nagy változások következtek be ezen a vonalon külkereskedelmi és devizapolitikánkban, de ugyanakkor termelési és belkereskedelmi politikánkban is. A háborúban való gazdasági részvételünk sokkal súlyosabb, mint a katonai. A háború a termelés és munkaerőgazdálkodás terén eltolódásokat és nehézségeket okoz, s ez természetesen gazdasági életünk szerkezetére is erősen kihat. Valószínűnek látszik, hogy a háborút követő átmeneti gazdálkodás idején még fenn fognak állani azok eltolódások, amelyeket a háború magával hozott és hosszabb idő telik el addig, amíg az előre még nem látható békés gazdasági rend megvalósul. Minden nagyobb háború után a nemzetgazdaságban szerkezeti változásokat észlelhetünk, a mostani háború előreláthatóan mélyreható következményekkel fog járni az egyes nemzetgazdaságok szerkezetét illetőleg. Ma a világ minden részében államilag irányított terv- gazdálkodás folyik, ennek hirtelen megváltoztatása súlyos megrázkódtatásokkal járna. A háború után a tervgazdálkodást még hosszú ideig fenn kell tartani, de ugyanakkor a legtöbb állam nemzetgazdasága külső segítségre is rászorul, mert a háború tőkefogyasztása a világ minden részében erősen túlhaladja az előző világháború méreteit. A TERÜLETGYARAPODÁS HATÁSAI A TRIANONI MAGYARORSZÁG TERÜLETE kétszer békés, kétszer pedig fegyveres úton gyarapodott. Az első bécsi döntéssel a színmagyar lakosságú Felvidéket, a második bécsi döntéssel Kelet- Magyarországot és Észak-Erdélyt kaptuk vissza. Kárpátalját és a Délvidéket fegyveres erővel szereztük vissza. A trianoni Magyar- ország területe 92.963 km^ volt, lakosainak száma 9.3 millió, a mai Magyarország területe 172.204, lakosainak száma 14.7 millió. Területi gyarapodásunk mellett népi gyarapodásunk is jelentős, de mint látjuk, termelésünknek emberi munkaerővel való ellátása nem áll
