Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 8. szám - Hantos László: Változások a magyar nemzetgazdaságban

VÁLTOZÁSOK A MAGYAR NEMZETGAZDASÁG SZERKEZETÉBEN

A GAZDASÁGI ÉLETBEN bekövetkezett változások vizsgálata kényes feladat. Különösen akkor, amikor hiányzik a történelmi távlat, amikor az eseményeket még érzelmi szemszögből vizsgáljuk és bíráljuk, mert nem tudunk szabadulni a közelmúlt változásainak hatása alól. Az elmúlt néhány esztendő, nüalatt a magyar nemzet- gazdaság jelentős változásokon ment keresztül, a világgazdaságot is minden részében mélyen érintette. A magyar nemzetgazdaság nemcsak belső erők, hatalompolitikai változások hatását tükrözi, erős és gazdasági életünk valamennyi ágára kiható változásokat hoztak a külső erők, az elmúlt néhány esztendő külpolitikai és háborús eseményei is.

Valószínűnek látszik, hogy a magyar nemzetgazdaságban 1937. óta bekövetkezett változások csak bizonyos részben maradnak állandó jellegűek. Ezért nehéz is strukturális változásokról beszélnünk. A párizskörnyéki békeszerződésekkel leigázott és' lerongyolt Magyarország egy célt ismert csupán: minden áron szabadulni a békeszerződés gazdasági béklyóitól és minden politikai erővel és eszközzel elérni azokat a célokat, amelyeket a nemzet ihinden tagja egyformán magáénak vallott. A békeszerződés aláírása után Magyarországnak alapvető gazdasági változásokon kellett keresztülmennie, de hasonló változásokat hozott az 1937. óta eltelt néhány esztendő is. A változások nagyrésze a területváltozásokkal kapcsolatos: ezek állandó jellegűt. Másik részük a háború következménye: ezeknek legnagyobb részét konjunkturális változásoknak kell tekintenünk. A területi gyarapodások gazdasági hatásai a magyar nemzetgazdaságot szerkezetében változtatták meg, a konjunkturális eltolódások, a háborús változások inkább átmeneti jellegű gazdasági következményekkel járnak.

Vizsgálódásunk kiindulópontjául az 1937. évet vettük. Az évtizedes gazdasági helyzetváltozásnak ugyanis 1937-ben következett el a csúcspontja. 1938-ban az átmeneti hanyatlás hagyományos tünetei kezdtek mutatkozni. Gyakorlati tapasztalatok alapján, de ugyanakkor érezve a háború előszelét is, erélyes eszközökhöz fordultunk: 1938. első felében bocsátottuk útjára az ötéves gazdasági tervet; a.z akkor merésznek látszó és öt évre tervezett milliárdos beruházási Programm keretei az öt év leforgása alatt megtöbbszöröződtek. Az ötéves terv gazdasági hatásai közt egyaránt megtaláljuk nemzetgazdaságunk strukturális és konjunkturális változásait. Éles határvonalat nem vonhatunk a két változás között, többé-kevésbbé kapcsolódnak egymással a gazdasági életünkben bekövetkezett eltolódások. A két hatást inkább gyakorlati vonalon kell észlelnünk, a kétféle változás merev, elméleti szembeállítása nem volna helyes. Gyakorlati szempontból jobban megfelelne, ha tartósabb és átmeneti következmények szerint bírálnék el az ötéves terv, de ugyan-