Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 8. szám - Vájlok Sándor: Benes külpolitikája

476

Vájlok Sándor

országnak szánja, mert azt több tartomány között akarja feldarabolni.

3. Olaszország a gyarmatok és Trieszt nélkül.

4. Az újjáalakított Középeurópa, melynek központjában a csehszlovák-lengyel konfederáció állna. Ehhez csatlakozik Ausztria, Magyarország, esetleg Románia. Az utóbbi választhat a Balkán-blokk és Középeurópa között. Magyarországgal kapcsolatban külön is megjegyzi, hogy nem tarthatja meg azokat a területeket, melyeket »1938 után szerzett Németország támogatásával«.

5. Balkán-blokk. Jugoszlávia, Görögország és Albánia foglalna helyet ebben az államszövetségben. Románia maga dönt, hogy ide akar-e tartozni. Bulgáriát azonban kényszeríteni kell, hogy az 1938 óta szerzett területei visszaadásával belépjen a Balkán-szövetségbe.

6. Oroszország—Keleteurópa. Oroszországnak részt kell vennie az európai rend megszervezésében, mert földrajzilag és politikailag éppúgy idetartozik, mint Nagybritannia.

7. Skandináv egység. Ide tartoznának az északi államok.

8. Délnyugati egység, Portugália és Spanyolország szövetke- zésével.i

Az európai határkijelöléseknél Benes külpolitikájának két iránya figyelhető meg határozottan. Az egyik: a félő gondosság, hogy Oroszország ne rekesztődjék ki az európai politikából, hanem számbeli súlyának megfelelően szerepet kapjon. A másik: Magyar- ország háttérbeszorítása az angolszász hatalmak előtt. Ennek elérésére Benes ismét elővette első világháborús propaganda-téziseit s Magyarország háborús szerepe mellett főleg társadalompolitikai kérdésekkel foglalkozik. »Magyarországon például — mondotta a Liberal Social Council ebédjén, 1942 május 12-én — egyetlen osztály feudális és arisztokratikus uralma az irányadó. Ennek át kell alakulnia valóságos demokratikus állammá, esetleg köztársasággá. Azt hiszem — bár nem az én feladatom ezeknek a kérdéseknek az eldöntése — ez a rendszer volna a legjobb, hogy új társadalmi építményt alakítson és képessé tegye a magyar népet arra, hogy új és szoros kapcsolatokat létesítsen három szomszédjával, a románokkal, jugoszlávokkal és csehszlovákokkal s véglegesen lezárja a szerencsétlen versengés és területi viták korszakát.« Benes igyekszik igazolni a külföld előtt azt is, hogy a trianoni békeszerződés nem volt igazságtalan s a magyar állameszmével kapcsolatos külföldi optimizmus alaptalan.

Amikor az angolszász közvélemény felhagyott a határ-rajzolással, az államterületek darabolgatásával, s geopolitikai elvek alkalmazását sürgette a világrend kiépítésénél, Benes új remédiumot talált fel. Részletes és hosszú tervet dolgozott ki a biztonság megszervezésére és a háború utáni nemzetközi politika felépítésére. Ezt a tervét 1942. nov. 12-én mutatta be a csehszlovák államtanácsban. Az újabb elgondolás három pontból áll, ezek: 1. az Atlanti Chartán alapuló Nagy Szövetség fenntartása a háború után is; 2. a britszovjet szerződés és 3. a délkeleteurópai federációk.

1 Bene~;: Towards a lasting- peace, London, 1942.