Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 8. szám - Vájlok Sándor: Benes külpolitikája
Benes külpolitikája Ml A világbéke biztosításának munkáját azzal kell kezdeni — mondja —, hogy érvényben hagyják az Atlanti Chartát (1941. aug. 14.), melyet minden demokrata hadviselöfél ünnepélyesen aláírt (1942. január 1.) és magára nézve kötelezőnek fogadott el. Benes nem kételkedik abban, hogy a Charta főbb elvei a háború után megvalósulnak, s biztosítják a demokratikus jogok érvényesülését és a kis nemzetek állampolitikai szabadságát. A Chartához való ragaszkodás fontos érdek s az utóbbi időben némileg angolellenes. Az angolszász körökben ugyanis elfordultak a kis nemzetek függetlenségének elvétől, s helyette a nagyobb egységek kialakítását vették tervbe. Ez sérelmes a csehekre, mert a nagyobb szövetségben idegen elemek juthatnak túlsúlyra velük szemben. (Különösen a konzervatív, vagy katolikus elemek szövetségétől félnek, ezért hangsúlyozzák ki a Szovjet részvételét a federációkban, mert ez az előbbi rétegek összefogását lehetetlenné tenné.) Az ÚJJÁÉPÜLŐ VILÁGBAN igen fontos szerepet játszik a britszovjet (1942. május 26.) szerződés, mely biztosítja a szovjet részvételét az európai politikában. Ez különösen fontos a cseheknek, mivel elsősorban Moszkva támogatására számíthatnak a középeurópai kérdések rendezésénél. Benes régi álmának megvalósulását látja a Szovjet európaizálásában. Mi 20 éve dolgozunk ezért a politikáért — mondotta — és sokak gyanúsításai és bírálata ellenére meg is valósítottuk. Végzetes lenne a háború utáni Európára az, ha a Szovjetet nem építené be az európai békére és egyensúlyra törekvő közös munkába. Hatalmas, nagy állam ez, mely szerves része az európai kontinensnek, s melyet éppen úgy nem lehet abból kizárni, amint nem lehet a perifériára sem szorítani. Aki régebben megpróbálkozott kirekesztésével, az tulajdonképen a náci-Németország javára dolgozott, s aki ma tenné azt, az újabb európai katasztrófát készítene elő. Európa érdeke Kelet és Nyugat békés eg5Óittmunkál- kodása, ha meg akarjuk teremteni az egyensúlsd; és a tartós békét... Ez természetesen nagy hatással lesz a Szovjet politikájára is. A Szovjet ellenséges tén3mek veszi azt a politikát, amely izolálta, vagy izolálni akarja Közép- és Nyugat-Európától, ahová pedig, mint nagyhatalomnak, beleszólási joga van. Az elszigetelés szerinte nemcsak nemzetközi érdekeit fenyegeti, hanem különleges politikai és társadalmi rendszere ellen is irányul. Biztos vagyok abban, hogy Európa együttműködése a Szovjettel megteremti a Szovjet együttműködését Európával, növeli a bizalmat és a barátságot, az erők egyensúlyához vezet és véglegesen ellenáll a német imperializmusnak és a Drang nach Osten, de a Drang nach Westen törekvésnek is.® A csehszlovák külpolitika előfutára a Szovjet európaizálódásá- nak. Az angolszász és emigráns hatalmak között rendszeresen foglalkozik a szovjet rendszer »konszolidált« és kulturált mivoltának népszerűsítésével. így akarja eltüntetni a »Vörös Rém« felfogást, mely a Szovjet nemzetközi bekapcsolásának még mindig igen nagy akadálya. A Vörös Rém elhomályosítására felhozzák, hogy a vörös 2 Cechoslovak, 1942. XI. 20.
