Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 1. szám - Bíró József: Erdély műemlékeinek sorsa a belvederei döntés után
Erdély műemlékeinek sorsa a helvederei döntés után 41 évi költségvetésben 6500 pengő jutott. A marosvásárhelyi váir- templom restaurálási munl^ 4000 pengővel szerepelnek ekkor s e nagyobb mimkálatokhoz járulnak a kisebb tatarozások, amelyek főleg székelyföldi templomokat érintenek. A zabolaí, földrengés- sújtottá ref. templomra 2000, a csíksomlyói ferences zárdára 1000 pengőt irányoztak elő s a restaurálást maguk erejéből végző egyházak is hozzájárulásban részesültek; a szentdemeteri róm. kát. templom 500, a széki ref. templom 500, a misztótfalvi ref. templom 500, a homoródjánosfalvi unit. templom pedig 1000 pengő állami hozzájárulással szerepel a költségvetésben. Ki kellett teljesen bontani a gelencei róm. kát. templom nevezetes falképeit is a maguk teljességében, erre ez évben 1000 pengő jutott; a helyszíni kiszállások, alaprajzi- és részletfelvételek, valamint a fényképezések 15.000 pengővel terhelték meg az erdélyi költségvetést. Ezeket látta a MOB legelső és legsürgősebb feladatainak; az idő előrehaladott volta miatt (az erdélyi költségvetés későn került tető alá) a munkálatok nagyrésze az 1942. évre tolódott ki. Ez évre a MOB 115.000 pengős restaurálási javadalmából évi 40.000 pengőt szavazott meg a törvényhozás erdélyi célokra; az előző évihez képest kevesebb összegnek az ország hadbalépése a természetes magyarázata. A Bizottság fő célja a már megindított nagyobb munkálatok folytatása volt; az aranyosmedgyesi helyreállításra 20.000, a kolozsváii Szent Mihály-templomra 10.000, a marosvásárhelyi vártemplommal szoros egybefüggésben lévő sekrestye és kápolna restaurálására 6000 pengőt irányzott elő a költségvetés; Marosvásárhelyen szerencsére nagyértékű s eddig ismeretlen középkori falképeket sikerült felfedezni. Kisebb helyreállításként szerepel a csíkdelnei Szent János-templom tatarozásához hozzájárulásképpen nyújtott 2000 pengő; a gelencei falképek munkálatai folytatólagosan szintén 2000 pengőben részesültek.® A már megindult nagy munkákat tartja szem előtt a MOB 1943. évre megszavazott költségvetése; mintegy 30*^-a van Erdélyre tervezve, a kolozsvári, mai’osvásárhelyi és az aranyosmedgyesi restaurálások folytatására. E tevékenység keretében különösen érdemes szemügyre venni a legnagyobb jelentőségű ügyet, a kolozsvári dóm restaurálásának kérdését; a művészettörténet szemében oly fontos s kiváló alkotás Erdély fővárosa egész társadalmának is legbensőbb szívügyei közé tartozik s sorsa minden magyart közelebbről érdekel. A kolozsvári nagytemplom az utóbbi évtizedek alatt igen szomorú állapotba került s alapos restamálása a legfontosabb feladatok egyike. E helyreállítás irányelveit és fő szempontjait részletezi Rados Jenő legújabban megjelent beható tanulmányában.* A templom homlokzatairól az idők vihara a dekoratív jái^ékokat; s Ez adatok a Műemlékek Országos Bizottságának Irattárából valók; közlésük megengedéséért Gerevich Tibor professzor úrnak mondunk hálás köszönetét. Igen köszönjük eg;yben Bercsényi Dezső dr.-nak, a kiváló mütörténetíró- nak, a Bizottság tisztviselőjének nagyértékü útbaigazításait és adatközléseit. • Dr. Rados Jenő: A kolozsvári Szent Mlhály-templom restaurálása. Klny. a Technika 1942. évi 5. számából. Bp. 1942.
