Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 8. szám - Mikecs László: Magyar nevek
HITEL NEMZETPOLITIKAI SZEMLE 1943. AUGUSZTUS Vin. ffiVF. 8. SZÁM MAGYAR NEVEK ÜTON-ÜTFÉLEN találkozunk velük. Pólyás korunkban ünnepélyesen összekötnek közülük eggyel s ettől a halál sem választ el: őrzi a fejfánk, s ha megérdemeltük, a hírünk is. Nap mint nap az ajkunkra vesszük őket: ha bemutatkozimk, ha gyermekünket szólítjuk, ha dicsérünk, vagy pokolba kívánunk valakit. Lakóhelyünkön minden utcasarkon rájuk bukkanunk; leveleinken, újságokban unos-untalan a szemünk elé tolulnak. Ha vonatban ülünk, táblákon futnak előttünk; kirándulásainkon térképeken kutatjuk, arrajárók- tól kérdezzük őket. Némelyik hallatára megdobog a szívünk: a szülőfalut, vagy a szerelmest emlegették. Sokja jóleséssel önti el a lelkünk: a jóbarátra fordult a beszéd, vagy a nagy emberre, mintaképünkre, a hősre, vagy íróra. Egyike-másika lebiggyeszti az ajkunk: egy friss asszimiláns választotta háromszínűnek, hivalkodó- nak. Van, amelyikre felszisszenünk, mert valami ósdit, nem a mai világba valót takar: egy székely primőrt, vagy egy előnevét ma is magára ragasztó nemest. Egy-egy körül küzdelmet látimk: tudósok vetik latba az erejüket a megfejtésükért, sokszor a politika építi rájuk aspirációit. Tájékozottságunk róluk már korántsem mondható olyan nagynak, mint a mindennapos szerepük, fontosságuk. A tudomány ugyan hosszú évtizedek óta foglalkozik velük állandóan. A nyelvészeti folyóiratok, kiadványok, szótárak régóta gyűjtik őket, s mimkatár- saik, nyelvészeink legjobbjai, mind a mai napig egyik legfontosabb feladatuknak tekintik magyarázatukat.^ Az utóbbi évtizedben nagy lépéssel haladt előre szisztématikus feltárásuk. Egy új tudományágnak, a településtörténetnek lett ugyanis egyik legfontosabb kutatóeszköze a névgyűjtés és névmagyarázás. Ennek segítségével állapítjuk meg a magyar népi szállásterület kiterjedését s az idegenek feltűnését, térhódítását a magyar szállásterületben. Ma már több értekezésünk, tanulmányunk, vaskos kötetünk van, mely magyar nevek százait, ezreit gyűjtötte össze oklevelekből s egyéb írásos for^ Az 1872-ben megindult Magyar Nyelvőr régebbi évfolyamaiban állandóan közölt személy- és helynévgyüjtéseket. Az 1905-től megjelenő Magyar Nyelv (MNy.) és számos kiváló munkatársa a neveink megfejtésében, magyarázásában oroszlánrészt vállalt. Az 1914-től készülő, de mfg feleútra sem ért Magyar Etymologiai Szótár (EtSz.) rendkívül sok nevünket tárgyalja, kimerítő pontossággal, megbízhatósággal. o a. H::-
