Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 7. szám - Kéki Béla: Kolozsvár színházi és zenei élete
450 Szemle Ebben látjuk az egyetlen hibát. Az, hogy sok fiatalt szerződtetett, önmagában nem lett volna veszélyes. Láttuk egy fiatalokból álló társulat elindulását a megszállás idején, s megfigyeltük, hogy a kiválóbb tehetségeket a vezetőség hogyan segítette érvényesüléshez: ontotta számukra a szerepeket, állandóan a színpadon tartotta, iparkodott ismertté tenni, »kiugratni« őket. Ezt vártuk most is, de ma útját állja ennek az eg5Öittes magas taglétszáma. Kinek jut két-három szerepnél több az egész évadban? Fülöp Kató például, aki a legjobb tehetségek közé tartozik, csak 28-szor jutott színpadra, Sallay Kornélia már elégedett lehet, mert 50-szer játszott, Görbe János azonban .50-szer sem, pedig nagyerejű, nem hétköznapi tehetség. A sok hasonló szerepkörű színész közt nagyon megoszlanak a szerepek, ez lassítja, gáncsolja, hátráltatja a komoly tehetségek kiválasztódását. Közben áll a tétel, hogy a közönséget nem pusztán a darab címe viszi be a színházba, a daraboknál jobban vonz a jónevű színész. Tisztában volt ezzel Mihály fi Béla is. Mihelyt számot vetett a rendelkezésére álló erőkkel, rögtön megoldás után kutatott. Talált is hamarosan: a Tűzvész Eddyjét Págerrel, a bolond Ásvaynét Bajor Gizivel, Flambeaut és Tamási Czintos Bálintját Kiss Ferenccel játszatta, a Szépanyám főszerepeit Bajor Gizi és Tímár József alakította és ide kell sorolnunk Táray Ferencet is, művészi rangjánál fogva, meg azért, mert szintén csak kötött számú fellépésre szerződött. Tizennyolc bemutató közül kilencet a vendégek tettek ünnepi szépségűvé. Legforróbb színházi élményeit ennek a sztár-rendszernels. köszöni a kolozsvári közönség. A megoldás bevált; kinek lehet ellenvetése? — mondhatná a színház. Igaz, Jászai Mari és Ivánfi Jenő is eljárt Kolozsvárra, a vendégművészek szereplésének nevelő értékét magunk hangsúlyoztuk. A megoldást mégis egészségtelennek kell mondanunk, sokáig fenn nem tartható. Minden törekvésnek változatlanul a jól kiegyensúlyozott együttes megteremtését kell szolgálnia. Amellett — gyakorlatiasan nézve — hátránya a rendszernek, hogy amint Bajor Gizi például vonatra ül, a darabé amelyben föllépett, azonnal lekerül műsorról. Többé nem lehet elővenni. Sem vasárnap, sem ifjúsági előadásokra, sem vidéki vendégjátékokra. Mit vittek Désre, Besztercére? A Téli zsoltárt és a Törtetőket. Marosvásárhelyre? A Téli zsoltárt és a Törtetőket. Ebből is látható, hogy milyen nehéz gond a színházigazgatás, még olyan államilag támogatott és sikeresen működő intézmény esetében is, mint a kolozsvári Nemzeti Színház. A KOLOZSVÁRI ZENEÉLET képét döntően befolyásolja a Nemzeti Színház operaegyüttesének munkája. A zenekar, énekkar, balett és a magánénekesek nagyméretű és költséges szervezetet alkotnak, de éppen a rendszeres operaelőadások és az opera zenekarából alakult Filharmóniai Társaság hangversenyei biztosítanak megkülönböztetett rangot Kolozsvárnak a magyar városok közt. A becsvággyal teli és önfeláldozóan dolgozó társulat tavaly — Vaszy Viktor és Endre Béla karnagyok, valamint Farkas Ferenc karigazgató iránsdtása alatt — tíz opera és egy balett bemutatásával vetette meg jövőbeli műsorának az alapját, és pedig ezekkel: Bánk hán, Traviata, Aida, Szöktetés a szerályból. Sevillai borbély, Tosca, Bohémélet, Pillangó- kisasszony, Djamileh, Háry János s a balettek közül a Coppélia. Ezt a játékrendet 1942/43-ban a következő operákkal gazdagították: Trubadúr, Lakmé, Parasztbecsület, A bűvös szekrény, Carmen és a Rim- S2Í^Kprzákov zenéjére táncolt Seherezádé. A műsorkritika szempont- jából .Icttogások érték Vaszy Viktor kétéves programját. Mi tagadás, ha \IA' a paagyar nem is, de a nemzetközi operairodalom elég gazdag ahhoz.
