Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 7. szám - R. Jónás Magda: A létfenntartási költségindex és a drágulás
430 R. Jónás Magda helyesebb eredményt adnak az ilyen jellegű költségindexszámok, különösen pedig az élelmezési költségek változását szemléltető csoportindexszámok, mint a merev összetételű árindexjellegűek. Figyelembe kell venni ugyanis, hogy egyik-másik élelmiszer fogyasztása, valamint áralakulása, még béke idején is, termelésétől függően, hosszabb-rövidebb időközökben jelentős mértékben megváltozhat — ami különösen agrárországokban fordul gyakrabban elő. E változásoknak a létfenntartási költségekre való hatását helyesen csak a rugalmas séma alapján szerkesztett költségindexszámok mérhetik. E módszernek további nagy előnye, hogy az idénycikkek fogyasztását is jól megfogja, míg a merev fogyasztási sémájú indexszám e cikkeket vagy teljesen figyelmen kívül hagyja, vagy csak igen tökéletlenül állítja számításba. Mindezek ellenére el kell ismernünk, hogy normális viszonyok között, amikor a pénz vásárlóereje nem módosul jelentősebben és kirívó ármozgalmak nem igen fordulnak elő, nincs döntő jelentősége annak, hogy a létfenntartási költségek alakulására vonatkozó számítások milyen módszerrel történnek. Sőt az is lehetséges, hogy gazdaságilag viszonylag kiegyensúlyozott időkben a merev séma alapján számított globális indexszám nem fog jelentősebben eltérni a fogyasztási szokások módosulását figyelembevevő rugalmas séma .segítségével számított indexszámtól. Mégis a fentebb kifejtettekre való tekintettel, azt kell mondanunk, hogy a fogyasztási szokások módosulását figyelembe vevő rugalmas fogyasztási séma alkalmazása normális viszonyok között sem kizárólag elvi jelentőségű. Különösen áll ez az élelmezési költségek csoportindexére, amelynél az idénycikkeknek, valamint azoknak az élelmiszereknek figyelembevétele, amelyeknek fogyasztása a terméstől függően egyik évről a másikra jelentősebben változik, már számottevően módosíthatja e csoportindex alakulását. A háborús viszonyok által kikényszerített ellátási helyzet idején leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik merev összetételű költségindexszámok szerkesztése. Ezért újabban egyre többen térnek át a fogyasztás változásának megfelelően változó összetételű létfenntartási költségindexszámok szerkesztésére. így pl. a létfenntartási költségindexszám változatlan összetételét a viszonyok kényszerítő hatása alatt feladta a német Birodalmi Statisztikai Hivatal és emellett Svájcban és Nagy-Britanniában is megkísérelték változó összetételű létfenntartási költségindexszámok szerkesztését. Változó ösz- szetételű indexszámokat már a múltban, az első világháborút követő inflációs időkben is szerkesztettek. Ezek közül ismertebbek a német, holland és osztrák ilyen jellegű számítások. Háborús fogyasztáskorlátozások idején a változatlan életszínvonal követelményét a létfenntartási költségindexszámok szerkesztésénél fel kell adnunk. A létfenntartási költségindexszámok ugyanis ilyen viszonyok között nem mutathatják meg, hogy mennyivel kell emelnünk egy adott réteg jövedelmét, hogy létfenntartási körülményei ne változzanak meg, mert az életszínvonalnak a csökkent fogyasztási jószágtermelés következtében alá kell szállnia. Ilyen esetben a létfenntartási költségindexszám csak azt mutathatja meg.
