Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 6. szám - Ifj. Boér Elek: Az arany és a klíring harca
372 Ifj. Boér Elek: Az arany és a kliring harca ban, de legalább némi nemzetkö2á ellenőrzés alá akarja helyezni az aranyfolyam várható áradásait. Ha, tegyük fel, kellemesebb lenne a szigetország számára, hogy az Egyesült Államok inkább a közép- és délamerikai államokban terjeszkedjenek, mintsem más irányban, ahol az angol kivitel növelésére lehet számítani, erre nézve meg lehet kísérelni a megegyezést intra et extra muros: akár az unión belül, akár azon kívül a két érdekelt birodalom között. Az aranyra mindenesetre inkább rá lehet ülni, mint a szúronyokra, de azért van valami rendellenes vonás az arany felhalmozásában — manapság, amikor már nem a kincsgyüjtés, hanem a befektetés a szabály. A múlt világháború után az Északamerikai Unió részben valóban véka alá rejtette aranyát, időnként több milliárd dollárnyi aranyat sterilizált a szükséges valutatartalékokon fölül, s amellett a világválság idején külföldi kölcsönein elszenvedett veszteségei egy darabig elvették a kedvét a hitelezésektől. De az 1941. március 11-i lend and lease-törvénnyel a helyzet megváltozott. Uncle Sam újból nagy arányokban hitelez, csakhogy nem hajlandó még egyszer eljátszani a jámbor szövetséges szerepét, aki megsegítette társait, s amikor a háború után a számlát benyújtotta, egy kis méltatlankodás árán eltűrte, hogy szövetségesei ne fizessenek. A második világháborúban már csak biztonságosabb formában nyújt külföldi hiteleket a kölcsön- és bérleti törvény alapján, amely lehetővé teszi, hogy bérleti szerződés formájába öltöztetett területi átengedésben kössön ki teljesítést. És aranyát sem fogja többé olyan nagy mértékben parlagon hevertetni, mert egyfelől hatalompolitikai eszközei annyira megsokasodtak, hogy külföldi kölcsönei behajtását hathatósabban tudja biztosítani, másfelől pedig éppen a valutastabilizálási terv is jórészt annak a célnak a szolgálatában áll, hogy a világpiac megrázkódtatásainak lehető kikapcsolásával szilárd alapot teremtsen tőkefeleslegei kihelyezésére. Ha a fegyveres gazdasági terjeszkedést nem lehet kizárni, hogyan lehessen kizárni a békés gazdasági terjeszkedést, amikor a politikai és a gazdasági hatalom között olyan bensőséges kapcsolatok állanak fenn? Machiavelli megfordulna sírjában, ha azt a követelést hallaná hangoztatni, hogy egy birodalom mondjon le gazdasági hatalmának teljes kifejtéséről azért, hogy szövetségese régi világgazdasági szerkezetét helyreállítsa. A világgazdaság legsúlyosabb elváltozásai azok, amelyek az egyes nemzetgazdaságok elhibázott politikai és gazdasági struktúrájára vezethetők vissza. A világgazdaság bizonyos fokú irányítása a két, rövid megszakítással egymást követő világégés után elkerülhetetlennek látszik. Nagytérgazdaság, aranyimió és nemzetközi elszámolás mind a többé-kevésbbé irányított világgazdaság változatai. De a döntő kérdés az, hogy a nagy leszámolás után hogyan fogják felépíteni az egyes nemzetgazdaságok szerkezetét, mert csak életképes nemzetgazdaságokon alapulhat életképes világ- gazdaság. IFJ. BOÉR ELEK