Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 6. szám - Ifj. Boér Elek: Az arany és a klíring harca

368 Ifj. Boér Elek váljanak. Anglia eladósodása egyébként jóval nagyobbarányú. A német kliringadósságok 1942 közepén becslés szerint 7—8 milliárd márka körül mozogtak, míg Nagy-Britannia a kölcsön- és bérleti törvény alapján 1943 március elejéig 4.4 milliárd dollár kölcsönt vett fel. Ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy ai angol teiT.’ nagyobb mértékben felel meg az adós államok igényeinek is. Elő­ször is kisebb pénzügyi áldozatokat követel a tagállamoktól, másod­szor a külkereskedelem erőteljesebb irányítását javasolja, harmad­szor pedig simulékonyabb, s ennélfogva alkalmasabb az átmenet­gazdaság valutapolitikai problémáinak a megoldására. Érthető te­hát, hogy nemcsak a semleges államokban talált kedvezőbb fogad­tatásra mint az amerikai terv, hanem egyes német sajtóhangok is elismerték, hogy jobban számol a tényleges viszonyokkal, mert te­ret hagy nemzeti gazdaságpolitika folytatására, amellyel szemben Ke5mes már régóta megértést tanúsít. Az angol terv alapjában véve kompromisszumot létesít a világgazdaság és az irányított nemzet- gazdaság között, a nagytérgazdaság kérdését viszont nyitva hagyja. A nemzetközi kliring már most korántsem terjedne ki az összes államközi fizetésekre, hanem csak a csúcsfizetésekre, amelyek a szabadabb világgazdasági korszakban is a jegybankok arany-, de­viza- vagy valutakészleteinek felhasználásával bonyolódtak le. Azok a fizetések pedig, amelyek ebben a korszakban egymást kompen­zálták, továbbra is megmaradnának a magánforgalom számára. A Keynes-tervnek ez az utólagos értelmezése némileg megnyugtatta a Cityt, amely először abban a hiszemben volt, hogy a kliringbank az összes nemzetközi fizetéseket fenn akarja tartani magának. A nemzetközi kliringegyesülés székhelye felváltva London és Washington lenne. A tagállamok kvótáit nem betétek, hanem a háború előtti évi átlagos kivitelnek és behozatalnak 75%-a alapján állapítanák meg. A kvótához igazodik a szavazati jog, a kisállamok azonban a végrehajtóbizottságba csak csoportonként küldhetnének ki egy közös főképviselőt és egy-egy további szavazatra nem jogo­sult delegáltat, aki saját államának ügyeiben meghallgatandó. Ily módon a kliringimió is, mint minden nemzetközi egyezmény, kike­rülhetetlenül a vezető gazdasági államok túlsúlyát biztosítja, s ha a tervezet ezt jogilag is leszögezi, az a tényleges helyzeten úgysem sokat változtat. Egyébként az amerikai és az angol valutapolitikai programmok egybehangzóan az egyesült nemzeteket tekintik törzs­tagoknak, míg a semleges és más államok felvételére csak később kerülne sor. Ami a Bancornak az arannyal való lazább kapcsolatát illeti, az először is abban nyilvánul meg, hogy míg aranyért vásárolható Bancor, addig utóbbi nem váltható be aranyra. Másodszor az Unitas- szal szemben a Bancor aranyértéke inkább megváltoztatható deflá­ciós, vagy inflációs irányzatok kiküszöbölésére. Keynesnek ez az egészen újkeletű javaslata lényegében arra irányul, hogy a nemzet­közi számolóegység aranyértékének a változtatásával nemzetközi konjunktúrapolitikát lehessen folytatni. Régi tétele ugyanis, mint jeleztük, úgy szól, hogy a pénz belföldi vásárló erejének állandósága

Next

/
Thumbnails
Contents