Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 6. szám - Aldobolyi Nagy Miklós: Magyarok a Kis-Szamos mellékén
Magyarok a Kis-Szamos mellékén 351 gyárt »másképp vette igénybe, mint a románt^.'^ Bizonyos azonban az is, hogy a román népszámlálás 33,6®/o-os reformátussága még nem jelentette a mélypontot, aminthogy egyéb tekintetben is a román uralomnak a magyarságra nézve káros hatásai — esetleg csak másodlagos hatásokról beszélhetünk itt — 1930 után nagyobb hatásfokkal jelentkeztek, mint előtte. Egy esetleges 1939-es román népszámlálás lényegesen kedvezőtlenebb eredményeket tárt volna fel. Sajnos, az 1941-es magyar népszámlálás vallási és nemzetiségi feldolgozásai soraink írásáig még nem kerültek nyüvánosságra s 1930 óta újabb összehasonlítási alapunk nincs. A 2^ falu reformá- tusságának lassú térvesztése mégis a látszatnál kisebb veszedelmet rejteget nézetünk szerint. Kétségtelen, hogy a magyarság kárára különbségek mutatkoztak szinte évtizedek óta a születések száma tekintetében reformátusok és görög katolikusok között, kétségtelen, hogy szórványosan beolvadások is történtek főleg a nagy román többségű falvakban magyar részről, de a magyarság tömegei mégsem enyésztek el, hisz akkor honnan rekrutálódtak volna Kolozsvár református tízezrei olyan ugrásszerűen 1910 óta? Természetes szaporodás révén aligha! A duzzasztást a mi kicsi tájunk falvaiból kiszoruló, ki vágyó, kirajzó vagy kikalandozó magyarok is elősegítették, s ha ezt az állítást egyelőre nem is áll módunkban — adatok hiányában — számokkal bizonyítani, ann3d minden esetre elfogadható, hogy a 100 év alatt l,5*/o-nyi református veszteség nagy részére bőséges magyarázatul szolgálhat. Az egyes községek részlet-adatainak figyelmes átnézése — főleg a táj viszonyaival ismerős számára — sok érdekességet nyújt, s beláthatják köny- nyen a sötétenlátók, hogy olyan mértékű veszteségekről, melyeket elképzeltek és keserűséggel emlegettek, szó sincs. Viszont hol n5dl- vánul meg a félszázadnyi vagy egész évszázadn3d magyar uralom, a türelem, a műveltségbeli fensőbbség, a kisugárzó erő, a több hit?! Itt vannak a százalékokon túlmutató igazi veszteségek! A nyers népszám tekintetében az igazi romlás nem az utolsó évszázadban, éppenséggel nem az utolsó félszázadban (mint Balogh Pál hitte »A népfajok Magyarországon«, c. — korábban standardnak tartott — müve írásakor), s nem a román uralom alatt következett el a református magyarságra, hanem mindenek előtt a XVII. század szörnyű vérzivataraiban, a kuruc-labanc háborúk idején, azután pedig egyes községek esetében a kiegyezést követő kor hamis illuzionizmusa vezetett újabb, bár jóval kisebb és a városok erős magyarosodásával teljesen ellensúlyozott számszerű veszteségekre. De újból mondjuk: nem a számszerű adatokban érezzük mi az igazi veszteséget. A múlt veszteségeire vonatkozólag érdekes meghallgatni néhány újszerű szempontot, — régi írásokból vesszük őket, de mégis új- szerűek, mert nem a romantikus Rákosi-féle ideológiát tükrözik. 1 Schneller Károly: Magyarok és románok erőviszonyai Erdélyben. Társadalomtudomány 1940. évi 4. sz. 496. 1.
