Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 1. szám - Bakk Péter: Népoktatásunk mai kérdései
népoktatásunk mai kérdései 33 hetik be. Ott nem elég a kötelességtudás. Olyan lelkületre van szükség, amelyet máról holnapra nem lehet felvenni. Keresnünk kell a kiutat, mert a pályájukra hatalmi szóval kényszerített tanítói nemzedék nemzeti tragédiát jelenthet. Törvényhozással nehezen fog megváltozni a helyzet. Társadalmi úton kell odahatni, hogy vonzóbb legyen a tanítói pálya. Meg kell változnia a tanító szociális helyzetének; a falú életében nagyobb súlya kell, hogy legyen a tanítónak. E téren nagy lépést jelent a közoktatásügyi miniszter költségvetési beszéde. De meg kell változzék a papság és közigazgatási hatóságok magatartása is a tanítóval szemben, hogy az az iskola falain kívül is nevelő lehessen. A tanítóképzést pedig úgy kell rendezni, hogy olyan intézmény szolgálja azt, amelyikben a tanuló kezdettől fogva tudja, hogy ott tanítóképzés történik és ne legyen dilemma előtt a pályaválasztást illetően. A tanítóképzés keretére vonatkozóan — jóllehet nem pedagógiai folyóiratban kevésbbé van helye — annyit meg kell jegyeznünk, hogy a képzésnek szorosabb kapcsolatban kellene folynia a népiskolával, a faluval. Határozottan és világosan előírja ezt a tanterv és miniszteri utasítások, a valóságban azonban kevés valósulhat meg a tanulók túlterheltsége miatt. Sokkal több lehetőségre volna szüksége a képzőnek a népi, nemzeti kultúra céltudatos és irányított tanulmányoztatására a tanítójelöltekkel. A szülőföld és honismeret — ez pedig a nemzeti nevelés alfája — a mai adottságok mellett sajnos egészen felszínesen történik. A népiskolával való szorosabb kapcsolatot nem pedagógiai téren képzelem el, az eddig is megvolt, hanem a szervezet tekintetében. A népiskola és a tanítóképző — legyen bár főiskolai jellegű — szervesen egymásra épüljön, a képző a népiskolából toborozza növendékeit, ő adja meg a szükséges általános műveltséget és azután a szak- képesítést. Ez természetesen úgy valósulhat meg csak, ha a képző és a gimnázium közötti különbség eltűnik oly értelemben, hogy a képző két utolsó éve kivételével a többinek a tanterve úgy módosul, hogy zökkenő nélkül át lehessen lépni belőle a gimnáziumba. Illetve a képzőben a szakképzés megkezdése előtt az általános művelődési anyagból a gimnáziuméhoz hasonló érettségit tesz a növendék. A hivatásra való ránevelés kérdését nem vethetjük el, hisz akkor tagadnék a nevelés lehetőségét is. Es ha nem szükséges a ránevelés, akkor miért van a tanítói oklevél magánúton való megszerzésének a lehetősége kizárva? A tanítóhiány nem jelentheti húzamosabb ideig a tanítóképzés színvonalának a csökkentését. Ez annál is inkább mielőbb kiküszöbölendő, mert a népiskola és így a nemzeti nevelés súlyos kárát jelentené. m. AZ 1868. XXXVm. TC. MEGSZERVEZI a népiskolát, kötelezővé teszi az általános tankötelezettséget s így e téren Poroszország után hazánk megelőzte az összes európai államokat. Br. Eötvös József törvénye hatosztályos népiskolát szervezett.
