Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 1. szám - Bakk Péter: Népoktatásunk mai kérdései
34 Bakk Péter A háború előtti Magyarorszáigon 16.861 elemi iskolában 34.574 tanító végezte 1,937.814 gyermek oktatását. A háború ráeszméltette a vezető réteget arra, hogy kevés az iskola, kevés a tanító és hiába mindkettő, ha a szülők nem engedik iskolába a gyermekeiket: az írni-olvasni nem tudók száma szégyenteljesen nagy. Ezért 1921-ben életbelépett »az iskolázási kötelesség teljesítésének biztosítására« az 1921 :XXX. te., amelyik szigorú büntetéseket szab ki az iskolakerülőkre. Ennek ellenére az 19Í30-as népszámlálás alkalmából a csonkaország lakóinak több mint 10®/o-a analfabéta. Ez a százalék az 1920-as adatokhoz viszonyítva (akkor 16<>/o volt) nagyobb javulást mutat, de így is rossz fényt vet közműveltségi állapotainkra. Az imi-olvasni nem tudók száma a visszacsatolt területekkel hirtelen ismét emelkedett. A közművelődési szükséglet a népiskola átszervezését is szükségessé tette: ma az őstermelőnek is sokirányú és magasfokú ismeretekre van szüksége, ezeket a régi elemi iskola nem adhatja meg. Európa-szerte emelték a népiskola osztályainak számát, hol hét-, hol nyolcosztáljrra. A csonkaországban 193(í—1940 között fokozatosan tértek át a nyolcosztályos népiskolára. Az 1940. XX. te. az iskolázási kötelezettséget nyolc osztályban állapítja meg. Eszerint a gyermek 6—14 év között a mindennapi iskolába köteles járni. A nyolc- osztályos népiskola feltétlenül több lehetőséget nyújt a nemzeti műveltség emelésére, mint a hatosztályos és ma mondhatjuk: köz- művelődési szükséglet. A nyolc osztály megvalósítása azonban csak olyan feltételek mellett jár eredménnyel, amelyeknek egyelőre az ország nem tehet eleget. így például: 1. az iskolák nagy százaléka osztatlan, azaz egy tanító foglalkozik 6, illetve most 8 osztállyal és ezen a tanítóhiány és tantermek hiánya miatt nem lehet máról holnapra változtatni; 2. a tanítóképzést a népiskola fejlesztése arányában előzetesen tökéletesíteni kell, hisz a nyolcosztályos népiskola úgyszólván egészében helyettesíti a polgári iskolát, az ottani munkára viszont a tanítói oklevél megszerzése után még négy évet tanulnak a jelöltek a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán; 3. szociális úton lehetővé kell tenni a tankötelesek hiánytalan beiskoláztatását. Amíg legalább ezeknek a feltételeknek nem teszünk eleget, addig csak ábrándokban ringatjuk magunkat, hogy milyen fejlett népiskolánk van. Amíg tartalommal nem tudjuk megtölteni a nagy keretet, addig csak Potemkin-vállalkozás a nyolc osztály bevezetése. Ha nincsen elég tanítónk a hatosztályos népiskola számára, hogyan lehetne eredményes munkát várni a nyolcosztályban ? A tanítóhiányt nem szabad a háborúval magyarázni. A háború nélkül is bekövetkezett volna a területek visszatérésével. És hazánk területe még csonka. Ügy gondolom, presztizs-kérdésből sem hagyhatók figyelmen kívül a fenti kérdések. Legnagyobb lesz örömünk, ha életteljes, nyolcosztályos népiskola működik mindenütt. Ma azonban északi rokonaink példájára gondolunk. A finnek háromosztályos népiskolával jutottak el oda, hogy az analfabétizmust elsőknek küszöbölték
