Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 6. szám - Martonyi János: Új magyar közigazgatás felé
330 Martonyi János mikus) állapotában szemléljük. A két fogalmi elem között szoros összefüggés van: a szervezet sohasem öncél, hanem azért létesül, hogy működést fejtsen ki és ennek során minél nagyobb eredményeket érjen el. A működés sikeréhez viszont szükséges, hogy annak első fázisa a megfelelő szervezet létrehozásában, röviden a szerver zésben álljon. Ennek során az elvégzendő munkát meg kell osztani a szervezet tagjai között és gondoskodni kell arról, hogy az egyes résztevékenységek összhangja állandóan biztosítva legyen. • Mindez nem puszta játéka az elmének, hanem a kÖ2Úga^'atás kezelése és értékelése szempontjából döntő következményekkel járó, tehát gyakorlatilag is fontos alapvetés. A belőle adódó első tanulság az, hogy a közigazgatási szervezet sem önmagáért, puszta diszként épült ki, hanem létjogosultságát az általa kifejtett munka adja meg. Tudnunk kell továbbá azt, hogy a közigazgatásnak a népesség szaporodása és még inkább az állami beavatkozás kiterjedése miatt állandóan növekvő szervezete különböző szempontokból végzett, világos tagolásra szorul, a kellő munkamegosztás és összhangbiztosítás érdekében. A közigazgatás mai hatalmas méretei mellett mindenképen a szervezés kérdéseit kell figyelmünk középpontjába állítani; ez a szervezetet kiépítő és fenntartó tevékenység itt közelebbről a személyzet alkalmazását és jó kezelését, a szükséges anyagok beszerzését és gazdaságos felhasználását, érthető és áttekinthető jogszabályok alkotását, technikailag célszerű ügyintézési módok megállapítását, valamint a tények ismeretének kellő adatgjmjtéssel való biztosítását jelenti. Ezeknek a szervezési intézkedéseknek a végrehajtásától fog függni a sokféle konkrét állami cél tulajdonképeni megvalósítását szolgáló, szakirányú köz- igazgatási működés sikere is. A helyes szervezés kiindulópontja — amint ezt Taylor megál- lapitotta — annak belátása, hogy jó megoldás több lehet, de ezek közül legjobb csak egy és ehhez nem lehet találomra eljutni, hanem módszeres vizsgálattal kell megkeresni és kikísérletezni. Ez az ú. n. tudományos üzemvezetés — az Európában meghonosodott kifejezéssel racionalizálás — fogalma, amelsmek nemcsak a magán- gazdaságban, hanem a közületek tevékenységében is hasznosítható voltát először a francia Fayol ismerte fel, akinek ezt a nagy érdemét Magyary is kellően értékeli. Ö figyelmeztetett arra is, hogy a szervezés mimkájának elvégzése legnagyobbrészt a főnökökre hárul. Magyary ebből kündulva számtalanszor hangsúlyozza azt, hogy a főnököktől különleges képességeket és szakértelmet kell megkövetelnünk. A szervezés és ezen belül a főnöki funkció fontosságának mély átérzése váltotta ki Magyary Zoltánból a magyar közigazgatásra vonatkozó legsajátabb tételeit, amelyeket szét nem bontható logikai láncolatra fűzött fel. Kiemeli mindenekelőtt, hogy a szervezési feladatok közigazgatásunk egész területén egyformák és ezért egyöntetűen keU őket megoldani, úgy, hogy megállapítjuk rendeztük legjobb módját és ennek alkalmazását minden igazgatási ágban, minden hivatalnál kötelezővé tesszük. Evégből szükség van a köz- igazgatási szervezet egységes irányítására, más szóval az admi-
