Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 6. szám - Martonyi János: Új magyar közigazgatás felé
új magyar közigazgatás félé 329 szusra A kormányfő és segédszervei címmel. A minden irányú szervezett kutatás lehetővé tétele érdekében mindjárt tanszékének elfoglalása után megalapította a budapesti egyetem keretében a Magyar Közigazgatástudományi Intézetet, amelynek szellemi munkaközössége az általa meghívott közigazgatási tisztviselőkből és tehetséges tanítványokból áll, anyagi felszerelését pedig gazdag könyvtár és dokumentációs anyag alkotja. Mind a saját, mind az intézet tagjainak tudományos eredményeit előadássorozatokban és a kiadványok egész tömegében igyekezett a közvélemény tudatába bevinni, sőt eszméinek terjesztésére 1938-ban folyóiratot is indított Közigazgatástudomány címen. Végül is — és épen ez az alkalom ösztönzött bennünket e jelentőségteljes pályafutás főbb állomásainak vázlatos áttekintésére — tizenkét évi professzori működés után elérkezettnek látta az időt arra, hogy gondolatrendszerét hatalmas szintézisbe foglalja össze, most megjelent Magyar Közigazgatás című munkájában. Ez A KÜLSEJÉRE IS TEKINTÉLYES KÖNYV 674 oldal terjedelmű és még sincs benne egyetlen bekezdés sem, amelyet fölöslegesnek éreznénk. Tartalmának kivonatos ismertetése ezért igen nehéz vállalkozás lenne, de nem is ezt tekintjük célimknak. A szerző utal ugyan az előszóban arra, hogy mostani szintéükus munkájába belefoglalta régebbi tanulmányainak lényeges elemeit is; ennek ellenére hisszük azonban, hogy életművének felbecsülésénél mindenkor szem előtt kell tartanunk Magyary Zoltán valamennyi publikációját. Erre figyelemmel kíséreljük meg, hogy előbb összefoglaljuk szemléletének lényegét, eszmemenetének logikai vázát, azután pedig kipróbáljuk az így kezünkbe kapott értékes és sokoldalú prizmát néhány, a közérdeklődés sugarait különösen magára vonó részletkérdésben. Magyarynak a közigazgatásról való felfogását mindenekelőtt az a főleg az amerikai elmélet és gyakorlat nyománs kialakult felismerés alapozza meg, hogy belső természete szerint az állam adminisztrációja is ugyanolyan igazgatás, mint amilyet a nagy magán- vállalatoknál látunk. A köz- és a magánigazgatás területén felvetődő problémák sok tekintetben azonosak és a reájuk talált megoldásokat jó kölcsönösen figyelembe venni. Az állami apparátus vezetőinek és tagjainak tehát már ezért sem szabad elszigeteltségben érezniök magukat a nem-közhivatalnokokkal szemben! De mi is az igazgatás ilyen általános fogalmának a lényege? Egészen egyszerű szavakkal válaszolva, emberek és dolgok összefogását jelenti, ügyek elintézése, feladatok elvégzése érdekében. Ez a meghatározás két elemet hordoz magában; egyfelől szervezetet, másfelől működést jelent. Amikor szervezetről beszélünk, akkor az igazgatásra nyugalmi (statikus) helyzetében gondolunk, amikor pedig a működésről van szó, akkor az igazgatást mozgó (dina» Az Egyesült-Államokbeli tanulmányútjának eredményeiről külön könyvet is tett közé: Amerikai államélet. Budapest, 1934. 302.
