Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 5. szám - Vita Sándor: Balkáni kérdések
302 Vita Sándor: Balkáni kérdések Olaszország is a Bsilkán gazdasági életében. Szorosabb gazdasági együttműködésre azonban rendszerint csak politikaüag egycélú államok lépnek, s gazdasági kapcsolatokkal a politikai befolyás is nőni szokott. A gazdasági és politikai tájékozódás kettőssége zavart idéz elő a balkáni államok magatartásában. De zavart okoznak más tényezők is. A balkáni népek tulgyors fejlődése nem segítette elő harmonikus társadalmi képük kialakulását. Tömegeik a szinte középkori elmaradottságból jóformán csak a török uralom megszűntekor kezdenek kiemelkedni, s ekkor területileg megnagyobbodva, meggazdagodva, szinte minden átmenet nélkül találkoznak a njnigati technikai civilizációval. A radikális demokrata eszmevUágban nevelkedett, hagyomán3d;alan és hirtelen feltörő középosztály — főleg Jugoszláviában s Romániában — túlzott mohósággal igyekszik a nyugati berendezkedések átvételére, néha már-már az amerikanizá- lódás tüneteit mutatja s épen a szerves fejlődés hiánya magyarázza hajlamosságát a szélsőségek között ingadozó magatartásra és a politikai bukfencekre. Ez a jórészt népi eredetű középosztály szélsőségesen nacionalista, s merev sovinizmusa nemcsak a kisebbségi kérdés megoldását akadályozza, de a szomszédos államokkal való megegyezést is. Megnehezíti a belső megszilárdulást az is, hogy a politikai életben világszerte döntő szerephez jütnak a világnézeti szempontok, ami a háború előtti világrendhez képest novum, s természetszerűleg nagyobb zavarokat okoz ott, ahol nincsenek hagyományokon nyugvó politikai és társadalmi rendszerek. Ha a Balkán kérdésének megoldásáról beszélünk, figyelembe kell vennünk ezek mellett mindenekelőtt azt, hogy ezt a kérdést ma is, miként a múltban, a látható és láthatatlan szálak serege köti össze a világpolitika más, ugyancsak megoldásra váró kérdéseivel. Megoldásról beszélni tehát nem is lehet mindaddig, amíg a nemzetközi politika nagy kérdései és Európa új elrendezése el nem dől. Voltak századok,^ amikor a Balkán rendjét Magyarország szabta meg. Ha ma nem is igényeljük magunknak ezt a szerepet, de — összefűzve a Balkán népeivel a közös érdekek szálain kívül a vérkeveredés és a közös sors ezernyi kapcsával is, — sorsuk ma is változatlanul érdekel. Ha ezen a területen az ellenségeskedések lekötnek minden erőt, az itteni népek egyre jobban lemaradnak nyugat mögött s így annak egyre inkább kiszolgáltatottjaivá válnak. A balkáni népek érdeke tehát a magyarság érdeke is: közös feladat, hogy a Balkán különböző fajú és célú népei egy igazságosabb, jobb rendben a közös európai feladatokra megszerveződjenek, s a Balkán független népei a jövőben az európai haladás és béke szüárd tényezői legyenek. VITA SÁNDOR
