Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 5. szám - Barát Jenő: Magyarország népmozgalma 1942-ben

MAGYARORSZÁG NÉPMOZGALMA 1942-BEN

Magyarország népmozgalma a Statisztikai Negyedévi Közlemények 1942. évi 4. füzetében közreadott előzetes eredmények szerint, a megelőző évhez viszonyítva, kedvezőtlenebbül alakult a halálozási szám növekedése következtében. Az élveszületések száma ugyan emelkedett, de az itt megállapítható 2.5 százalékos gyarapodás nem ellensúlyozza a 10.1 százalékkal nagyobb halálozási arány kedvezőtlen hatását.

A mellékelt táblázat a vármegyéket természetes szaporulati arányszámuk sorrendjében közli. Ha ezt a sorrendet és ezeket az arányszámokat összevetjük az 1941. évivel (Hitel VII. 1942. 2. szám), emelkedést látunk Bács-Bodrog (83.9), Zala (40.8), Somogy (28.0), Baranya (15.8), Bars és Hont (15.0), Tolna (9.5), Esztergom (8.5), Csongrád (7.1), Udvarhely (6.7), Fejér (4.8), Győr, Moson és Pozsony (2.9) és Vas vármegyénél (2.1 százalék), ennek következtében az 1941. évi sorrendben a 38. helyen álló Bács-Bodrog a 25-re, a 32. helyen álló Zala a 16-ra, a 12. helyen álló Udvarhely a 2-ra, a 23. helyenálló Győr, Moson és Pozsony a 15-re, a 28. helyen álló Esztergom a 21-re, a 26. helyen álló Fejér a 19-re, a 37. helyen álló Bars és Hont a 34-re és a 33. helyen álló Vas vármegye a 32. helyre lépett elő. Somogy, Baranya és Tolna vármegyének az 1941. évihez képest szebb természetes szaporulata azonban nem volt annyira jelentős, hogy e vármegyék helye a sorrendben változott volna, Csongrád vármegye pedig, amelynek természetes szaporulata szintén szebb az 1941. évinél, sorrendben eggyel hátrább került.

A többi vármegye természetes szaporulata kisebb, mint a megelőző évben. Legszembetűnőbb Szolnok-Doboka vármegyénél, ahol az 1942. évi arányszám az előző évinek alig fele (volt 11.8 ezrelék, most 5.8 ezrelék). Szinte ilyen arányú a csökkenés Máramaros vármegyénél, ahol 12.0 ezrelékről 6.4 ezrelékre, tehát 46.7 százalékkal csappant a természetes szaporulat. Nagyobb romlás elsősorban a keletmagyarországi és erdélyi vármegyékben észlelhető, különösképpen feltűnő, hogy az arányszám Bereg vármegyében 44.8 százalékkal, Kolozs vármegyében 43.3 százalékkal. Szilágy vármegyében 36.8 százalékkal, Ugocsa vármegyében 35.9 százalékkal, Marostorda vármegyében 34.5 százalékkal, Beszterce-Naszód vármegyében 33.7 százalékkal, Szabolcs vármegyében 31.2 százalékkal csökkent a szaporulat az 1941. évi arányszámokhoz képest. Ennek következtében az 1941. évi sorrendben a 2. helyen álló Máramaros a 20-ra, a 3. helyen álló Szolnok-Doboka a 24-re, a 4. helyen álló Ugocsa a 10-re, az 5. helyen álló Szabolcs a 7-re, a 6. helyen álló Marostorda a 12-re, a 10. helyen álló Beszterce-Naszód a 18-ra, a 13. helyen álló Kolozs a 28-ra, a 24. helyen álló Bereg a 37-re, a 25. helyen álló Bihar a 27-re, a 27. helyen álló Békés a 30-ra, a 30. helyen álló Csanád,