Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 5. szám - Vita Sándor: Balkáni kérdések
Balkáni Ixrdésck 301 orosz politika sikere volt, s vele a monarchia balkáni helyzete véglegesen megingott. Szerbia egyre határozottabb nagy-szerb politikát fol3Ttat, Romániában is előretör a nagy-román irányzat. A délkelet- európai helyzet annyira feszültté válik, hogy a tüzet a legkisebb szikra föllobbanthatja. A monarchia számára a cári védelem alatt folytatott nagyszerb politika a lét kérdésének felvetését jelenti. Tisztában van ezzel Oroszország is, hiszen egy századon át Szentpétervár részéről a monarchiának tett osztozkodási javaslatok mindig elismerték, hogy Szerbiának a monarchia befolyása alatt kell maradnia. így értelmezte ezt a berlini kongresszus is, ahol a hatalmak megegyeztek abban, hogy Szerbia Ausztria-Magyarország érdekkörébe tartozik. Maguk a szerbek is alkalmazkodtak ehhez s csak a Karagyorgyevics-dinasztia trónrakerülése után kerültek véglegesen orosz befolyás alá. Az oroszok pedig mindent elkövettek, hogy Nagy-Szerbia eszménye elevenen éljen a szerbek lelkében s így tudatosan készítették elő a háborút. A VILÁGHÁBORÚ meghozta a Balkán-államok számára nemzeti álmaik megvalósulását, csak Bulgáriát csonkították meg s szorították ellenséges államok gyűrűjébe. Ugyanakkor azonban a forradalom Oroszországot is eltávolította a Balkán színpadáról, s így a győztes nyugati hatalmak nem fukarkodtak balkáni szövetségeseik megjutalmazásában. Az új államalakulatok megváltoztatták ugyan Európa képét, de a határok nem történeti erőkre és államalkotó képességekre épültek, s így megint nem tudták a sok vészt látott terület békéjét biztosítani. A dunai táj természetes központja, Magyarország, a kisantant gyűrűjébe zárva elveszíti minden befolyását a Balkánon. A Balkán szövetségből viszont, melynek egyetlen célja a statusquo védelmezése, kimarad Bulgária, noha birtokában vannak a közel-kelet felé vezető fő közlekedési útvonalak. Az új Balkán megszületését a n5mg^ti hatalmak győzelmének köszönhette s így sorsa is elsősorban attól függött, milyen lesz a megpiövekedett államok viszonya a békét diktáló hatalmakhoz s milyen erőt és befolyást jelentenek ezek a hatalmak Európában. A Balkán határait kiterjesztették észak felé s ily módon magasabb gazdasági és művelődési fokon álló területeket csatoltak a Balkánhoz. De épen az erőszakos határmegvonások következtében a területileg megnövekedett államok belülről nemzetiségi fesátő erőkkel telítődnek, kívülről pedig a szomszédok revíziós igényeinek nyomását szenvedték. E politikai ellentétek megnehezítették a gazdaságai együttműködést is. Hiába kísérleteznek francia részről ismét a konföderáció gondolatával, minden kísérlet, amely szorosabb kapcsolatok kialakítására törekszik, kudarcot vall, hisz e tervek fő célja a meglevő helyzet állandósítása. De nem sikerül Németország távoltartása sem a Balkánról. A Német Birodalom hatalmas erőfeszítésekkel igyekszik a Balkán piacait meghódítani s tíz évvel a békeszerződések níegkötése után a balkáni államok behozataluknak mintegfy negyedfészét már Németországból fedezik, nűg Angliával és Franciaorszá^al való kapcsolatuk sokkal jelentéktelenebb. De egyre nagyobb szerepet kap
