Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 5. szám - Vita Sándor: Balkáni kérdések

298

V%ia Sándor

ezeket a népeket, s ha egy erős és életképes szövetségi rendszerbe fogják őket össze, ez mind a keleti germán terjeszkedéssel, mind az orosz hatalmi törekvésekkel szemben védelmet fog nyújtani. Magyar- ország létérdeke, hogy a dunai népek ne essenek áldozatul valamelyik nagyhatalom étvágyának, maga a magyarság pedig nem fenyegeti egyiknek sem a létét, mert nincsenek hatalmi igényei a Kárpátokon kívül.

A románokkal és szerbekkel szembeni helyzetünket olyanformán ítéli meg, mint Andrássy. » ... Románia geographiai fekvése a román nemzet politikai függetlenségének nem kedvező. Egy félsziget az, melyet három oldalról a szláv elem tengere vészén körül. S e tenger észak felől az orosz hatalom óriási habjait gördíti felé. Ha van két szomszéd ország a világon, mely függetlenségének érdekei által védszövetségre van utalva, Magyarország és Románia az.«

Hasonlóan ítéli meg a szerbek helyzetét is. »Mint Románia, éppen úgy Szerbia is az önfenntartás ösztöne által vannak arra utalva, hogy a független Magyarországgal! védszövetségben keressék az orosz direct terjeszkedés vagy indirect nyomás elleni biztosítást.«

A Szerbiával és Romániával kötött szövetségnek kellett volna tehát Kossuth elgondolása szerint pótolnia Ausztriával való egsóitt- élésünket. Ezzel az elgondolással azonban épen az érdekelt népek nem nagyon rokonszenveztek, mert az Magyarország döntő súlyának biztosítását és a nagy-román és nagy-szerb törekvések feladását jelentette volna számulö-a. Kossuthra úgy tekintettek, mint a történelmi magyar állam eszméjének képviselőjére, s ha be is látták, hogy ,a konföderáció védelmet nyújtana a pánszláv-orosz törekvésekkel szemben, azzal is tisztában voltak, hogy ez az elgondolás útjában áll a nagy-szerb és nagy-román eszmék megvalósulásának. A románok maguk is foglalkoztak a konföderációs gondolattal, de épen ennek a gondolatnak egyik képviselője, Bálcescu, említi panaszosan »Kossuth azt mondja, hogy ő mindenekelőtt magyar s magyar Magyarországnak szenteli szolgálatát, hogy feltétlenül akarja mindazt, amit elengedhetetlennek tart a magyar állam politikai és történelmi egységben való fennmaradására.« Ilyenformán Magyarország Bálcescu szerint domináló álláshoz jutna s a szláv és román nemzetek fennmaradását veszélyeztetné. Később Kossuth mag^ is rájött elgondolásának nehézségeire és veszélyeire s eltávolodott a konföderáció gondolatától.

Andrássy — ugyanúgy látva a Magyarországot minden oldalról fenyegető veszélyeket — elég erősnek tartja az osztrák-ma^ar monarchiát, hogy ezekkel a veszélyekkel megküzdjön, s a keleti kis népekben nem keres támaszt, hanem ellenkezőleg, ő akar nekik természetes támaszuk és szövetségesük lenni.

ANDRÁSSY KÜLÜGYMINISZTERSÉGE ALATT a Balkánon újra vihar támadt. Hercegovinában felkelés tört ki, mely csakhamar az egész Balkánra átterjedt. Ezekkel a szabadságmozgahnakkal szemben a törökök már-már győzteseknek látszottak, mire Orosz-