Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 5. szám - Vita Sándor: Balkáni kérdések
Balkáni kérdések 295 kezelt azt külpolitikájában érvényesíteni. Midőn figyelmével kelet felé fordult, tisztában volt azzal, hogy ezen a tájon nem Ausztriának, hanem a középkori magyar birodalomnak vannak hagyományai s a kettős monarchiának ezekhez a magyar hagyományokhoz kell visszatérnie. Ezek a hagyományok a balkáni államokkal baráti együttműködést írtak elő, védelem és támasz nyújtását a gyengébb déli szomszédok felé, nyugat művelődésének közvetítését, szellemi irányítást és gazdasági kapcsolatokat. »A legfurcsább az, amidőn a kelet jövendőjéről van szó, senkinek nem jut eszébe azon monarchiáról beszélni, mely hajdanán legtöbb vért ontott keleten és mely leginkább van hivatva érdekei által a hozzászólásra. Magyarország magyar királyok alatt az a hatalom volt — mondja — melyet keleten leginkább ismertek és melytől leginkább tartottak, mióta Európa egyik legnagyobb államává egyesült«. Andrássy tehát az árpádi idők, vagy a Hunyadiak korának szellemében keresi a keleti kérdés megoldását. Vallja, hogy Magyarországnak nagyhatalmi politikát kell követnie, de ennek szempontjait a magyar történeti hivatásnak s a magyar érdekeknek kell meghatározniok. Gátat vet a balkáni orosz terjeszkedésnek, de ugyanakkor támogatja a keresztény népek felszabadítást törekvéseit. Az orosz expanzióval szemben biztosítékot keres Németországban, de amennyire kerüli a viszályt Oroszországgal, épp olyan mértékben ellene szegül annak, hogy a német-magyar-osztrák szövetséget Franciaország ellen fordíthassák. Jó kapcsolatokat teremt Angliával, mint természetes érdektársunkkal az orosz ellen. Politikájának alapgondolata, hogy Ausztria-Magyarország kelet felé befolyáshoz jusson, de ezt ne hódításra, hanem az egyes államok függetlenségének, szabadságának védelmére használja fel mind az orosz, mind a török ellen. Hódítás helyett erkölcsi és gazdasági összeköttetésre, szellemi befolyásra törekszik s gondosan ügyel, hogy a függetlenség után vágyódó Balkán államok érzékenységét és érdekeit ne sértse. Elsősorban a szerbeket akarja kiragadni az orosz befolyás alól. Hogy Ausztria-Magyarországhoz bilincselje őket, legnagyobb előzékenységet mutatja irántuk, s azzal a tervvel foglalkozik, hogy az akkor még török uralom alatt álló Bosznia és Hercegovina egyré- szét Szerbiának engedi át, s ezzel éket ver Oroszország és Szerbia közé. Bosznia és Hercegovina a balkáni vulkánnak szinte állandóan működő krátere. Már a törökök előtt harcok folytak ennek a területnek birtokáért a magyar királyok, a velencei köztársaság és a szerb fejedelmek között. A törökök megjelenése óta pedig szinte állandóan folyt itt a vér. Ozmánság és pánszlávizmus, ortodoxia és mohamedánizmus, szabadságvágy és önkény harcoltak itt a legnagyobb kegyetlenséggel egymás ellen, s az állandó forradalmak a magyar területek nyugalmát is zavarták. A török kezéből lassan kisíklott a hatalom, s a kérdés az volt:< Szerbia-e vagy a monarchia? Szerbia nemcsak Bosznia és Hercegovina után vágyódott, hanem a monarchia régi területei után is, s egy Boszniával megnagyobbodott Szerbia a magyarországi szerbekre és horvátokra túlságos vonzást gyakorolt volna. Andrássy mégis megkísérelte a Szerbiával
