Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 5. szám - Csekey István: Alkotmány és alkotmányfejlesztés
262 Csekey István Ezzel szemben nálunk az alkotmány oly szervesen összefuiTott a nemzet leikével és egyéniségével, hogy félretolása valósággal a nemzet halálát jelentené. »Ha elvész az alkotmány, elpusztul a nemzet« — ez volt a rendi kor magyarjának hitvallása. Az évszázados történelmi alkotmány tehát, melynek népi szálai annyira a távoli múltba ereszkednek vissza és oly változatlanul maradnak meg nemzedékről nemzedékre, a nemzeti lét eltörölhetetlen életerejévé vált. Az alkotmány lerombolása itt a dicső múlt megtagadását jelentené. m. AHHOZ, HOGY A MAGYARSÁG HIVATÁSÁT továbbra is betölthesse a Dunamedencében, nincs szüksége évszázados alkotmányos intézményeink alapjukban való megváltoztatására. Bizonyos, hogy az élet ütemének meggyorsulása és az államvezetés fokozódó bonyolultsága eg3n:e növekvő igényeket támaszt. Nálunk azonban a kor követelte népi, szociális és gazdasági célok megvalósíthatók rendkívül rugalmas alkotmányunk keretein belül is. A magyarság vezetői mindig ösztönös megérzéssel tudták az alkotmányos berendezéseket a kor kívánalmainak megfelelően fejleszteni. Nálunk az alkotmány mindig a századokon át megszentelt, de az ősi szellemben egyre megújuló életformát jelentette. Épen ezért nálimk nem is alkotmányreformról, hanem az alkotmány fejlesztéséről szokás beszélni. A magyarság mindig készséggel valósított meg olyan részletreformokat, amelyek az idők tűzpróbáját már megállották, és történelmi alkotmányának alapelveit nem vetette el. Az alkotmánynak olyan irányú megváltoztatása például, amilyen a német nemzeti szocializmusé, hasznára válhatott egy nemzeti egységben élő, egynemű és számbelüeg nagy népnek. Magyarország azonban a visszaszerzett területekkel megszűnt tiszta nemzeti állam lenni, összetétele, hatalmi súlya és céljai egészen mások, mint a Németbirodaloméi. A nép részvételét a jogszabályok alkotásában már parlamentarizmusnak nevezhetjük. De parlamenti kormányrendszerré csak akkor válik, ha a népképviseleti szerv a jogszabályok végrehajtására is befolyást gyakorol. A tekintély államokban a kormány kezében van mind a jogszabályalkotás, mind a végrehajtás. De a tekintélyállamokban és a népképviseleti államokban ^yaránt a kormány végzi a jogszabályok szövegezését szakemberek s^tségével. A parlament hivatása nem is erre vonatkozik, hanem a fölött dönt, hogjy szükség van-e a törvényre és hogy milyen legyen az alapeszméje. Az erről való felfogást azután már teljesen a koreszme irán5Útja. Az egyén és a közösség, a polgár és az állam viszonyáról korok szerint változik a felfogás. Mint ahogy a társadalomnak az erkiücs- röl vallott felfogása sem állandó. Individualizmus és univerza- lizmus ellentétes eszmeáramlatok gyanánt az emberiség történelmében váltogatják egymást Nemrég még az egyén volt fontos. Az államnak az volt a c^ja, hogy biztosítsa az egyén szabadságát és
