Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 1. szám - Heszke Béla: Német tudós könyve a francia népmozgalomról
24 Venczel J.: Tallózás az erdélyi földreform román irodalmában semmisítése volt a célja“,®« érthető tehát, hogy ezt a románságot a birtokpolitikai rendszer átépítésekor előnyben kell részesíteni s szét kell rombolni azokat a kereteket, amelyek a románság terjes25- kedését megakadályozták, mint aminők a korlátolt forgalmú közbirtokok, vagy amelyek a románság elnyomását szolgálták, mint aminők a közép- és nagybirtokok. Hogy a románság mértéktartó birtokosodása soha akadályozva nem volt, hogy az a bizonyos „de- posszedált“ románság, a világháború idején a történeti Erdély mezőgazdasági és legelőterületének 57 százalékát birtokolta«^ s hogy a románellenesnek mondott magyar agrárpolitika a világháborút megelőző évtizedben nem kevesebb mint 268.877 kát. holdnak románok közötti szétparcellázását engedte meg, annak ellenére, hogy nem egy magyar hazafi erőteljesen követelte a magyar birtokállomány hathatósabb védelmét««, — arról a román közgazdász éppen úgy megfeledkezik, mint ahogy az erdélyi agrártörténet román vizsgálója megfeledkezik a román birtokos nemességnek egyes területeken már a középkor végén, másutt az újkor folyamán való kialakulásáról,«** a soha nem szünetelő román birtokszerzésekröl és a románok javára történő birtokadományokról, a román közbirtokok létrejöttéről, az 1848. évi jobbágyfelszabadítás és földosztásnak éppen román szempontból való nagy jelentőségéről^« s arról a nagyarányú birtokosodásról, amely a múlt század hatvanas éveitől fogva egészen az 1918. évi eseményekig zavartalanul folyt a románság javára, — és csak a jobbágysérelmekről akar tudni és akar értekezni,«^ mintha ezek a jobbágysérelmek, ama régi időkben, mai értelmezésű nemzetiségi sérelmek lettek volna. A tudomán5mak álcázott propaganda azonban sohasem szolgálta, mert nem szolgálhatta, az igazságot. VENCZEL JÓZSEF 3» Jacob: i. m. 70. (Motivul national al reforméi agrare in Ardeal.) ’’ A már idézett 1916. évi adatok alapján. “ Vö. Gróf Bethlen István: Az oláhok birtokvásárlásai Magyarországon az utolsó 5 évben. Budapest, 1912. és Tokaji László: Bladó ország. Az erdély- részi földbirtok-forgalom utóbbi 10 évi adatai. Kolozsvár, 1913. L. Mihályi János: Máramarosi diplomák a XIV—XV. századból. Mára- marossziget, 1900., Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest, 1913., Pu^cariu János: Fragmente Istorice. Nagyszeben, 1907., Pesty Frigyes: A Szörény vármegyei hajdani oláh kerületek. Budapest, 1876., Bzolnok-Doboka vármegye monographiája. Dés, 1905. stb. w Vö. Sebess Dénes dr.: Üj Románia földblrtokpolitikája Erdélyben. Bpest, 1921, 43—52. és függelék, valamint: Grimm A. József: Das Urbarialwesen in Siebenbürgen. Bécs, 1863. “ Miként Constantinescu, Mitrany és Petrini; vö. Móricz: i. m. 13—79.
