Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 4. szám - Csortán Márton: A kolozsvári Tízes Szervezet

A kolozsvári Tízes Szervezet 227 bál5i;alanság, amelyet a Tízes Szervezet tagja ilyen minőségében követett el, a fegyelmi bíróság hatáskörébe tartozik. A fegyelmi bíróságba két tagot a Tízes Szervezet tanácsa küld ki, két tagot a polgármester nevez ki. Hivatalból tagok az elnök s a megbízott tanácsnok. A Tízes Szervezet tisztviselői a város alkalmazottjai. A Szer­vezet irodájából kikerülő iratokat a polgármester vagy az általa megbízott tanácsnok is ellátja aláírásával. (Kolozsvár thj. sz. kir. város Tízes Szervezetének Szervezeti Szabályai, 1942.) A KÖZÉPKORI TIZEDESEK a közigazgatásnak mintegy végre­hajtó közegei voltak anélkül, hogy különös nemzetnevelő tevékeny­ségükre szükség lett volna. Ezzel szemben a kisebbségi idők tize­desei inkább nemzetpolitikai tevékenységet fejtettek ki. A mai tize­des a hivatalos közigazgatással teljes egyetértésben dolgozik, de emellett igen fontos nemzetnevelő és nemzetpolitikai szerepe is van; átvállalja a hatóságoktól azoknak az ügyeknek az intézését, amelyek természetüknél fogva inkább társadalmi tevékenység kere­tében oldhatók meg. Ez alkotja a tizedes közigazgatási jellegű mun­káját. A másik feladata odahatni, hogy tizedében magyar a ma­gyarral valóban közösséget alkosson. Az ilyen apró közösségek — tizedek — egybekapcsolódása pedig magától létrehozza majd a nem­zeti közösség valóságát. Ebben áll a tizedes nemzetpolitikai feladata. A közigazgatási szervezet erősen nélkülözi azt a finom ideg- rendszert, amely minden kis rezzenésre reagál, mindent felvesz, mindent tovább ad. Ezt az idegrendszert pótolja nagymértékben a tizedesség. Ezért rendszeresítette a Tízes Szervezet szabályzata Kolozsvárt az úgynevezett panasznapokat. Havonta egyszer összegyűlnek a városháza tanácstermében a város minden utcájának a tizedesei. Egészen vegyes gyülekezet ez. Itt van a külvárosok legszegényebb utcájának szegény munkás tizedese, a kisiparos, vagy tisztviselő, a belvárosi részekben lakó tanár, orvos, ügyvéd mellett. És megjelenik a gyűlésen a polgár- mester és körülötte az összes ügyosztály-vezetők. A gyűlés beszá­molóval kezdődik. A polgármester által előadói tisztséggel meg­bízott tisztviselő beszámol arról, hogy a legutóbbi panasznapon fel­vetődött kérdésekben milyen megoldást sikerült találni, milyen intéz­kedések történtek. Ezzel a beszámolóval kapcsolatban, vagy ettől függetlenül módját ejti a polgármester annak, hogy rámutasson egyes olyan kívánságokra, amelyek teljesítése az adott körülmények közt lehetetlen. Ha lehetséges, ennek az okára is rámutat. És meg kell állapítanunk, hogy a legsúlyosabb panaszok (burgonyahiány, tejhiány stb.) is elnémultak és elégedetlenkedő hang tovább egy sem volt ilyen tájékoztatás után, hanem mindig kitörő tapssal adott a gyűlés kifejezést annak, hogy megértette a felvilágosításokat. A panasznapok további tárgysorozata az egyes tizedesek részé­ről felhozott kérések, panaszok, javaslatok előadása. Ki-ki a maga módján, sokszor igen egyszerű szavakkal, lámpalázzal küzködve

Next

/
Thumbnails
Contents