Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 4. szám - Csortán Márton: A kolozsvári Tízes Szervezet
A. kolozsvári Tizes Szervezet 223 vételre pedig társadalmunk egyik vagy másik rétege a maga erejéből képtelen. Az élet minden vonalára kiterjedő nevelő és szervező munkát kell végeznünk, hogy a minden téren észlelhető társadalmi válságot megszüntethessük. Már sokan megállapították ezt. Akadtak jóhiszemű, lelkes kezdeményezések, melyek nagyrésze megbukott, mert előre kiagyalt programmal jött, vagy kívülről, felülről akart a magyar társadalomhoz közeledni, anélkül, hogy ismerte volna annak lelkét. Sok eszménsd terv fulladt keserű közönybe magyar földön, mert a magyarság — talán helytelenül alkalmazott eszközök miatt — nem fogadta be. Minden nép lelkének sajátos törvényei vannak. És a mi társadalmunkat csak a magyar lélek törvényei szerint lehet tartósan felépíteni. Ennek az igazságnak a világánál örömmel állapíthatjuk meg, hogy a mai kolozsvári tizedessé" nem kezdte munkáját előre elkészített »alapszabályokkal« vagy »tisztikar választásával«. Azt, hogy nem az egyesületek számát gyarapító kezdeményezés, hanem sokszor nehéz feladatokat megoldó, áldozathozatalra és önzetlen munkára nevelő intézmény, a Szervezet gyakorlati tevékenysége igazolja. A Tízes Szervezet ugyanis, szemben a középkor — kimondottan közigazgatási jellegű — tizedességével, nemzetnevelő, nemzetpolitikai feladatokat is vállal. Ezáltal emelkedik ki az egyéb részletmunkára alakult társadalmi egyesületek sorából, s hívja fel figyelmünket a társadalmi összefogás értékeire. A Tízes Szervezet társadalomnevelő munkájában a legsikerültebb magyar pedagógiai mozgalom: a cserkészet eszméiből sokat plántált át keretei közé. »A Cserkészmozgalomnak igaz, hogy az ifjúság a tárgya, de az ifjúságnál jól bevált alapelvek a felnőttek világához alkalmazva, éppen olyan szép eredményeket hozhatnak« — állapítja meg Puskás Lajos. S hozzáfűzi, hogy az új magyar társadalomszemlélet megteremtése pusztán csak nevelés kérdése. »Ezt vallotta korunk magyarságának legnagyobb tanítómestere, gróf Teleki Pál is, aki tragikus haláláig állandóan támogatta és jóaka- ratú figyelemmel kísérte a kolozsvári tizedesség munkáját.« Amíg tehát az ősi tizedesi intézmény kizárólag közigazgatási, közrendészeti tevékenységet fejtett ki, addig az új tizedesség »a kötelességtudóbb magyar társadalom« megteremtését új magyar társadalomszemlélet kialakításával igyekszik előmozdítani. A KÖZIGAZGATÁS ÉS KÖZÖNSÉG viszonyának bírálatánál megállapítja Phiskás, hogy a háborús gazdálkodás folytán túlterhelt közigazgatásunk, jelen körülmények között, a legnagyobb jóakarattal sem tud kielégítő munkát végezni. »Elő kell lépnie megközelíthetetlen elefántcsonttornyából, egyes feladatok vállalásáról le kell mondania vagy legalább munkatársakat kell e feladatokhoz keresnie ... és végül kell, hogy felelősséget merjen vállalni, ami részére annál könnyebb lesz, minél inkább a közönség bizalmán alapul működése... Csak ha e hármas követelménynek eleget teszünk, remélhetünk javulást nemcsak közigazgatásunk terén, hanem az egész magyar közösség társadalmi életében is. Mert hiszen annyira
