Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 4. szám - Csortán Márton: A kolozsvári Tízes Szervezet
A kolozsvári Tízes Szervezet 221 tanulmányát,* melyből megtudhatjuk, hogy a székely falvakban ma is élő tízes szervezeti rendszer az ősi magyar katonai szervezetre vezethető vissza. (A régi magyar gyalogságnál minden tized alja nép élén egy-egy tizedes állott.) Milleker Rezső Benkő Miklósnak »Csík, Gyergyó és Kászon« c. munkája alapján kimutatja, hogy e székely települési helyeken mennyire honos a tizedek szerinti beosztás (Csíkszentdomokoson, Szentiéleken, Mindszenten, Szentimrén, Csatószegen, Szentgyörgyön, Bánfalván, Ménaságon, Kászonban, Káponújfalun, Impérfalván stb.). Ehhez Milleker azt a következtetést fűzi, hogy ha valaki tovább kutat Magyarországon, akkor mindazokon a helyeken, ahol valamikor székely telepéket sejtettünk, ugyancsak megtaláljuk a tizedbeosztás nyomait, úgy, ahogy megtaláljuk a Székelyföld ama részein is, ahol most már az elnevezésből teljesen kiveszett. Kézdivásárhely is tizedekre volt beosztva, de éppen úgy megtaláljuk a tizedbeosztást Biharban, a hajdúsági falvakban és Magyarország egyéb részein is.® Zoltai Lajos a debreceni utcakapitányok, tizedesek és tízház- gazdák intézményét mutatja be.® Nem állítja, hogy az ősi magyar, illetve székely katonai szervezetnek egyenes leszármazottja lenne a debreceni tizedekre osztott közigazgatás. Bizonyos azonban az, hogy közegei (az utcakapitányok és a tizedesek) már a XVI. századbeli tanácsi jegyzőkönyvekben is előfordulnak. Az ősi szervezetben tíz család (néha több) alkot egy tizedet, s a lakosság tizedenként teljesíti katonai kötelezettségét. Békében a tized családjai együtt végzik a közös munkákat (utak javítása, kutak tisztítása stb.). A tized élén a tizedes áll, akinek legfőbb kötelessége számontartani a vezetése alatt álló közösségét, s ha a tízed valamelyik családjában baj fordul elő, a tizedes igyekszik a nehézségeken segíteni. A tizedes rendszerint a tizedben élő legtekintélyesebb családfő, akire az egész közösség hallgat. Tiszte nem tart életfogytig, hanem a tizedesség a tizeden belül lakó tekintélyes családfők közt évenként, néha több évenként változik. Megbízatását vagy a tizedtől nyeri, vagy a területi önkormányzat hatóságától. Ez az ősi magyar intézmény megtalálható csaknem valamennyi középkori magyar lakosságú városban. Nyomait még a német városjogi hatás alatt élő városokban is felfedezzük, mint Körmöcbányán, ahol a tizedes együtt szerepel a kizárólag német városjogi hatás alatt fejlődött fertálymesterrel. A nyugati városokban: Kőszegen, Szombathelyen, Győrött, északon Egerben, Debrecenben, keleten Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Kolozsváron és az egész Székelyföldön, az Alföldön Szegeden, Kecskeméten, mindenütt ott élnek a tizedesek, mint összekötő szervek a polgárság és hatóság között.'^ * Dr. Milleker Rezső: A székely tizedesek. Debreceni Szemle, 1939.1 (128.) szám. 1—40. 1. ® Vámszer Géza: Szakadát. Egy szebenmegyei mag^yar szórvány. Erdélyi Enciklopédia kiadása. Kolozsvár, 1942. » Dr. Zoltai Lajos: Debreceni utcakapitányok, tizedesek és tizházgazdák. Debreceni Szemle, 1939. 3. sz. Különlenyomatban is. Debrecen, 1939. ^ Csizmadia Andor: A kolozsvári tizedesek. Nép- és családvédelem, az országos szociális felügyelőség közleményei. II. 8. sz. 1942.
