Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 4. szám - Makkai Sándor: A magyar otthon

A magyar otthon

201

hízott vagy szüleiktől elmaradott gyermekeinek szeretetét, gondozását, nevelését és előkészítését az otthonalapításra. Természetesen nem tagadjuk azt sem, hogy a családi otthonért a magyar férfi is felelős. Említsük meg legalábbis azt a férfikötelezettséget, hogy az élet harcában kapott sebeket és méltatlanságokat ne szabadítsa rá otthonára, ne legyen rosszabb otthon, mint künn a világban, sőt minden tekintetben otthon igyekezzék lénye legjavát kiárasztani leikéből élettársára és gyermekeire. így lesz az ő számára is a vígasztalásnak és gyógyulásnak erőforrásává a magyar otthon.

Ml A TEENDŐNK? Mindenekelőtt szabaduljunk meg egy súlyos hibától, amely eddig annyi sok jó törekvést hiúsított meg az otthon ősi magyar életformájának visszaállítására, illetőleg fölépítésére nézve. A külsőségekben magyarossá tett otthon, belső megújulás nélkül: hiábavaló, értéktelen és hazug öncsalás. Ellenkezőleg, mindenekelőtt a léleknek kell magyarrá lennie az ősi és igazi magyar értékek átélése által, hogy ez a lélek alakítsa ki önmagából a sajátos külső formákat is. A mértéknek a magyar értelemből és a magyar szívből kell fakadnia. Nem magyarkodó divatra van szükségünk, hanem magyar öntudatra, az alapértékekben való szüárd meggyőződésre és az igazi magyar sajátosságok szeretetére.

Hol keressük a magyar otthont? Nem halt meg, csak alszik. A lélek, amelyik formálta, ott alszik a múltban és az ösztönökben. Nem a formákat, hanem a létesítő lelket magát keU fölébresztenünk a történelem és az ösztönök mélyéből. A magyar otthon lelke így határozható meg: egyszerű és kevés külső igény, nagy és magas belső, lelki, erkölcsi törekvések. Mindig ez adta meg a magyar otthon ösztönző és visszahívó varázsát. Jellemeket nevelt az élet fizikai és szellemi harcára, s békességet és vigasztalást adott e harcok fáradtjainak és sebesültjeinek. Mindkét áldása a magyar anya céltudatából és önfeláldozásából fakadt. Mert a magyar anya ősidőktől fogva katonákat nevelt és sebesülteket ápolt, új harcok számára. Leányait is katonafeleségnek, katonaanyának nevelte. Ezt kellett tennie, mert örökké ez volt a magyar nemzet fizikai és szellemi vüághelyzete, s ma is ez. Kemény os^ályrész, de vállalnia kell, különben meghalunk. A magyar otthon tehát katonaotthon kell, hogy legyen. Nem kényeztető, de fizikai és szellemi értelemben egészségesen fegyelmező és fejlesztő. A szülők majomszeretete helyett az igazi, mély érzelmi és erkölcsi képességeket felszabadító nevelői szolgálatra van szükségünk. Le kell mondanunk a gyermek önző birtoklásáról, s úgynevezett boldogitására való igyekvés helyett arra kell nevelnünk, hogy bármely körülmények között saját testi és lelki erőforrásaiból győzelmesen harcolni képes jellemmé legyen.

A mai magyar otthonból hiányzik ez a győzelembe vetett hit. Nincsenek nagy, közös testvéri célok, melyek a magyar családi otthonokat egységbe fűznék, s eltöltenék a bátor életvállalás bizalmával és reménységével. Mután a szülők önmagokban sem hisznek, természetesen kételkednek gyermekeikben is, s ezért próbálnak - külső támasztékokat biztosítani számukra. A magyar qitÖion meg-