Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 3. szám - Veégh Sándor: Nemzetiségi középiskoláink
176 Magyar Figyelő vannak a tankönyvek körül is. Birodalmi német tankönyveket használnak, amelyeket a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium ideiglenesen engedélyezett ügyem, de az érvényben levő tantervnek nem felelnek meg. Magyarország földrajzát ebben a tanévben is könyv nélkül kell tanítaniok. A tanuló munkáját 800 kötetből álló ifjúsági könyvtár támogatta. Legfőbb igyekezetük, hogy tanulóikat »népi-német szellemben, azaz hazánk és örökölt népiségük iránti feltétlen hűségre« neveljék, önképzőkörük célja a német nyelv és irodalom ápolása. A Budapesti Német Birodalmi Iskola (Reichdeutsche Schule) elemi, főreál- és fokozatosan kiépített reálgimnáziumból áll. 1908-ban alapították. Az iskola bármilyen honosságú keresztény fiút és leányt, elsősorban azonban magyar és németbirodalmi gyermekeket vesz fel. Négy elemi és nyolc középiskolai osztálya van. A nyolcosztályú középiskola egyrészt magyar, német és latin tanítási nyelvű reálgimnáziumi, másrészt magyar, német és angol tanítási nyelvű reáliskolai tagozatból áll. A német nyelv és irodalom, egyetemes történelem, földrajz, mennyiségtan, természet- tan stb. tanítása német nyelven, német tanterv szerint történik. A magyar nyelvnek és irodalomnak, Magyarország történelmének és földrajzának tananyaga ugyanaz, mint a magyar iskolákban, s ezeket a tantárgyakat a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztertől ajánlott magyar tanerők, a többi tárgyat németbirodalmi tanerők tanítják. A budapesti németbirodalmi iskola érettségi bizonyítványa mind a magyar, mind a német egyetemekre való felvételre jogosít. Viszontagságos élete volt a pfalzi, Württemberg!, badeni és hesseni telepesekből 1785-ben létesült Üj- verbász községe alapítványi német gimnáziumának. Az 1809-ben alapított iskolát 1920-ban a jugoszláv állam a maga céljaira foglalta le s szerb tanítási nyelvűvé tette. Csak hosszú és nehéz harc utám adta vissza a jugoszláv közoktatás- ügyi minisztérium az iskolát 1940 június 7-én a Németek Iskolaalapítványának. Az intézetnek jelenleg 21 tanára s 401 fiú- és leánynövendéke van. A tanítás nyelve német. A beszámoló szerint az iskola növendékei közül mintegy 30 más tannyelvű iskolából jött s így nyelvjárásukon kívül a németbirodalmi nyelvet nem, vagy csak alig tudták. Nincsenek megfelelő tankönyveik sem. Nagy nehézségekkel járt a magyar nyelvtanítás, mert a tanulók túlnyomó része a tanév kezdetén semmit sem tudott magyarul. Nevelő munkájuk középpontjában a haza és népiségük iránti rendületlen hűségük állt. Érdekes feladatot valósít meg a szászrégeni ágostai evangélikus német koedukációs algimnázium. A 81 éves iskola történeti beszámolója során azt olvassuk, hogy az iskola feladata Szászrégen és környéke német lakói számára iskolai központot teremteni. Falai között azonban kezdettől fogva sok nemnémet: magyar, román, sőt zsidó növendék is tanult. Így ez az intézet a német kultúra közvetítője volt anélkül, hogy valakinek kárára vagy nemzetisége megtartásában hátrányára lett volna. A román iskolák közül a kolozsvári és naszódi állami gimnáziumokat s a nagyváradi állami gimnáziumi tagozatot emeljük ki, mintegj' 1400 tanulóval. A kolozsvári m. kir. állami román tanítási nyelvű koedukációs gimnázium kétnyelvű évkönyvét az 1941—42. iskolai évről, az intézet fennállásának első évéről, két tanulmány vezeti be. Az iskolanyitás előzményei után az iskolai év történetéről találunk beszámolót. Ebből megtudjuk, hogy az intézetnek több mint 600 növendéke van. Jellemző az a buzgó valláserkölcsi nevelés, amelyet ez az állami iskola a görögkatolikus és az ortodox püspök együttes gondoskodásával növendékeinek nyújt.
