Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 3. szám - Veégh Sándor: Nemzetiségi középiskoláink
Magyar Figyelő 175 kibontakozás hamarosan választ ad ezekre a kérdésekre és a germán és latin lélek kölcsönhatásából kibontakozik majd az új szintézis. A katolicizmus, Íme, máris dogmáira mutat s felkínálja örök rendcsináló képességét. A protestáns teológia is megtalálta az utóbbi évtizedekben objektív alapját. Barth Károly és társai a kijelentést tették a protestáns kereszténység életalapjává 3 írás-teológiájuk szakít a felvilágosult teológiai és filozófiai gondolkozással. Magyar szempontból is örvendezve fogadtuk Orestano megállapításait. Nálunk éppen manapság van nagy szükség arra a figyelmeztetésére, hogy maradjon meg mindenki a maga szabadságánál, azaz mélyítse a hitéletét s kifele, a népi közösségben érezze meg a lelki egységet. A magyar állam keresztény alapítású. Az 1867-es berendezkedés meghozta ugyan a protestantizmus egyenjogúsítását, de egyúttal lehetővé tette a teljes közömbösséget, sőt a szabadosságot is. Oj magyar életrendet kell teremteni, mely visszaállítja a lelkek fegyelmét, de megőrzi a hívők lelkiismereti szabadságát. Ez lesz a magyarok pax hungaricaja. s hisszük, hogy beletalál majd az Orestano által értelmezett pax romanaba is. Marosi Péter NEMZETISÉGI KÖZÉPISKOLÁINK Iskolánkhoz százakra menően érkeznek cserepéldányként a középiskolai értesítők. Lapozgatva bennük, nemzetiségi középiskoláink életét vizsgáljuk. Nem törekszünk teljességre, csak kiragadunk néhány adatot, érdekes színfoltot. A magyarság nemzetiségeivel szemben is érvényesíti a sumus cuique elvét; mi sohasem lehetünk elnyomottakból elnyomókká. A magyar állam biztonsága, egyensúlya hasznát látja, ha a nemzetiségek jogos, kulturális igényei kielégítést nyernek. Ezt kívánja a józanság nézőpontja, ezt kívánja politiked nagykorúságunk. Persze, magától értetődik, hogy a nemzetiségi jogok mértékének és érvényesülési módjának nem szabad érintenie a magyar állam egységét és biztonságát. Nemzetiségi középiskoláink sorában kiváltságos helyet foglalnak el a németek. Elég itten az apatini német alapítványi gimnáziumra (fenntartója a Schulstiftung der Deutschen is Ungarn), a XVI. században alapított besztercei evangélikus gimnáziumra, a budapesti »Bleyer Jakab« német tanítási nyelvű gimnáziumra, a Reichdeutsche Schulera (Német Birodalmi Iskola), a pécsi német gimnáziumra (fenntartja a Deutsches Gymnasium in Pécs—Füntkirchen), a szászrégeni német evangélikus algimnáziumra, s az újverbászi német alapítványi gimnáziumra hivatkoznunk. Ezeken kívül utalhatunk arra a sok német tanulóra, akik más hazai állami, evangélikus, vagy egyéb felekezeti iskolában végzik tanulmányaikat. A Magyarországi Németek Szövetsége »Bleyer Jakab «-gimnáziumának az 1941—42. iskolai évről, az intézet második iskolai évéről közzétett évi jelentését forgatva, megtudjuk, hogy ez az iskola egy osztállyal és három tanerővel 1940 szeptember 29-én nyílt meg a Lend- vai-út 4. szám alatti Német Ház villájában. A következő tanévben (1941—42) a Vilma királynő-út 42. szám alatti villában helyezkednek el. Négy osztályba és öt szakaszba 248 fiú- és leánytanuló iratkozott be. A tanerők száma 9 volt. Bár a beszámoló szerint nem volt se padjuk, se asztaluk, se táblájuk, mégis eredményesen folyt a munka. Az éwégi összefoglalásokon megjelent dr. Basch Ferenc népcsoportvezető is. Az iskola vezetősége amiatt panaszkodik, hogy tanulóinak zöme nem részesült anyanyelvi oktatásban és ennélfogva nem tudott németül írni és olvasni. Nehézségek
