Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 3. szám - Oberding József György: A bánsági telepítések rövid története
158 Oberding József György A MAGYARSÁG nagyobb számú letelepedésének az okát — mint említettük — elsősorban nagyarányú elnéptelenedése, néphiánya idézte elő. De az uralkodóház németesítő politikája is közrejátszott. Szekfű Gyula írja egy helyen, hogy az egyik telepítési szakértő, Bartenstein még 1755-ben elutasította azt a gondolatot, hogy a Bánságba ismét magyarok telepedjenek, mert »veszedelmes volna a határszéleken ily elégedetlen elemeket tartani, akik újra fellázadhatnának, mint Bocskay, Bethlen, Rákóczi és Tökhöly«- Ugyanilyen értelemben ír Bőhm is a magyarok iránti bizalmatlanságról: s>... Károly (lotharingiai herceg) nem bír elég eréllyel, miniszterei ármányai és ijesztgetései ellenében nem tudott elegendő önállóságot kifejteni, kik azt sugdosták a fülébe, hogy a magyaroknak nem kell hinni, hogy a magyarok nagy részét még mindig titkos elégü- letlenség tölti el, mely a háború szerencsétlen fordulatánál a legveszélyesebb következményeket vonhatja maga után.« De a kormányzat magyarellenes magatartása dacára is alakultak magyar községek, részben a kincstár, részben magánosok birtokain. Igen sok vegyeslakosságú községbe is települnek be magyarok. íróinknál a következő magyaralapítású községekkel találkozunk:2 Monostor Kiszombor Pusztakeresztúr Magyarmajdány A XVIII. században Rábé Klárafalva Végvár Dézsánfalva A XIX. sz. közepéig Torontálvásárhely Szőreg Törökbecse Ötelek Majláthfalva Magyarszentmárton Udvarszállás Gátalja Magyarcsernalja Magyarszentmihály Ürményháza Vedresháza Magyarokkal vegyesen települt községek a XVIII. sz. elejétől a XIX. sz. közepéig Fehértemplom Pádé Nákófalva Németlugos Kübekháza Vizesd Versec Gilád Nagy szeder Karánsebes Nagy szilvás Buziásfürdő Csákóvár Aurélháza Temesfalva Ujbarcelona Becskerek Bolgártelep Valkány Deszk Szanád Niczkyfalva Móri czf éld Öpáva Gyertyámos Torontáloroszi Törökbecse Daruvár Kistopoly Törökkanizsa Nagyzám Kanak Bakóvár Újvár Dócz Nagykövéres Jánosföld • Erre vonatkozólag Böhm munkája mellett lásd Bodor Antal: Délmagyarországi telepítések története és hatása a mai közállapotokra, Budapest, 1914., valamint Kerék Mihály: A magyar földkérdés, Budapest, 1939., című munkákat.
