Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 2. szám - Palotás Zoltán: A geopolitika mint államtudomány
108 Palotás Zoltán világításához vájjon nincs-e szükségünk néha egy kis művészetre is, hiszen az emberi faj életének, munkájának és lángeszének a Föld kérgébe vésett nyomait kell ábrázolnunk. Le kell mérnünk a dimenziókat, de ugyanakkor érzékeltetnünk kell a színeket is és kifejeznünk azok erejét.«^* A. Z ANGOLSZÁSZOK politikai földrajza inkább gyakorlati szempontokat követ,2s — ellentétben a franciákal, akik gondolatokat felvető és szellemes írásokkal, valamint szigorúan rendszeres, sokszor németesen alapos, vaskos munkákkal és pompás monográfiákká! dicsekednek. Az angolszász írókból csakúgy árad a világhatalom biztos tudata s az ebből fakadó természetes, magától értetődő fölény; fejtegetéseik világosak: a dolgokat leegyszerűsítik, a problémákat lehetőleg elkerülik s így áttekinthetőbbek, mint akár a francia, akár a német tanulmányok. Jellemző, hogy még a Haushofer-féle iskola is az angolszász irodalomból vett kölcsön egy kézikönyvet, Fairgrieve »Geography and world power« című művét, amelyet Haushofer leánya fordított le németre s mint bevezetést a geopolitikába, hasonló német mű hiányában ezt népszerűsítették és terjesztették.26 Természetesen Fairgrieve szemlélete nem ellenkezik a német aspirációkkal, bizonyos rokonszenwel foglalkozik a németséggel, ami alig mondható el a többi angolszász szerzőről; ezek nem ritkán ellenséges álláspontra helyezkednek a németséggel szemben, vagy csak távolabbról érintik Középeurópát, mint olyan területet, amelyik nem tartozik az angolszászok elsőleges érdeklődési körébe, ök inkább birodalmunk geopolitikáját művelik. A brit és amerikai világbirodalom valójában klasszikus területe a politikai földrajz és geopolitika kutatásának; még az ebből a világbirodalomból kizárt németek is nagy buzgalommal dolgozták fel mind az angol gyarmatok és Amerika, mind a tengerek és az óceánok geopolitikáját.^^ 2* Brunhes: i. m. Nevesebb angolszász politikai és katonai földrajzi munkák: Bowman L.: The New World. New-York, 1928; Cole D. H.: Imperial Military Geography. 7. kiadás. London, 1939; Lord Curson: On frontiers. A study in political geography. Oxford, 1908; Fawcett H. J.: A Political Geography of the British Empire. London, 1933; Boldich T.: Political frontiers and boundary making. London, 1916; Boundaries in Europe and the Near East. London, 1918; Hungtington E.: World Power and Evolution. New Haven, 1919; Mackinder H. J.: Britain and the British Seas. London, 1902; Geographical conditions affecting the British Empire. Geogr. Journal 1909; Democratic Ideals and realty. London, 1919; Mahan A. T.: The interest of America in Sea Power present and future; Die weisse Rasse und die Seeherrschaft (német fordítás). Bécs és Lipcse, 1909; Schevill F.: The history of the Balcan peninsula from the earliest times to the present day. New-York, 1933; Stevenson: On maps!; Wright A. és Beid T. A.: The Malay Peninsula. A record of British progress in the Middel-East. London, 1912. stb.-0 Fairgrieve James: Geographie und Weltmacht. Eine Einführung in die Geopolitik. (Fordította Haushofer Márta.) Berlin-Grünewald, 1925. ^ Haushofer Karl: Geopolitik des Pazifischen Ozeans. Berlin, 1924.; Weltmeere und Weltmächte. Berlin, 1941.; Siewert Wulf: Der Atlantik. Geopolitik eines Weltmeeres. Leipzig—Berlin, 1940.
