Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 2. szám - Palotás Zoltán: A geopolitika mint államtudomány
A geopolitika mint államtudomány 109 A „MAGYAR GEOPOLITIKA“ sorsára jellemző gróf Teleki Pál magatartása, A politikai geográfia körébe sorolt művei majdnem mind azt a véleményt támasztják alá, amit Rónai Andrással együtt mi is hangoztatunk, hogy ő az egyetlen magyar geopolitikus^s s ő mégis mindig tiltakozott az ellen, hogy geopolitikusnak nevezzék, illetve »bélyegezzék« — olyannyira nem szerette kora elrontott, lejáratot »geopolitika«-fogalmát. „A geopolitikának megvolna az értelme, — írja — mint a földrajzi tudásra épített politikának; ez azonban nem olyan politika, mely a határoknak a legegyszerűbb módon való kartográfiai ábrázolásán és olvasásán alapszik, avagy külsőséges hasonlóságok egy bevetésén“.2» Tehát egy bizonyos fajta »geopolitiká«-tól irtózik s ez a magatartás általános a magyar geográfiában. Általában nincs magyar földrajztudós, — az úttörő Czirbuífz Gézától kezdve napjainkig, — aki nem szolgáltatott volna műveiben máris értékes adalékot egy magyar geopolitikához, de mindannyiimkat befolyásolja a jelszavakban és szólamokban élő, inkább publicisztikai »geopolitika« és ennek tudható be, hogy magyar nyelvű geopolitikai tankönyv és rendszer nincs, még fordításban sem. Kalmár Gusztáv legutóbb megjelent könyve (Magyar geopolitika ) inkább népszerű munka és a geopolitikát régi értelmezésében, történeti vonatkozásaiban tárgyalja (geohistoria); ennek ellenére hézagpótló és nevelő hatású könyv. Természetes, hogy a magyar geopohtika mai helyzetében közoktatásunk terén nem érvényesül semminemű geopolitikai szellem, sőt a földrajz sem több, mint egyszerű tantárgy. Felsőoktatásimkra jellemző, hogy a jog- és államtudományi karokon sehol sem tartanak földrajzi előadásokat, nincsenek térképek, a politikai tankönyvek alig foglalkoznak az államterülettel. Bíztató jel azonban, hogy a kolozsvári tudományegyetem politika-tanára, Ottlik László, előadásaiban már utal a geopolitikára s szól a •»geopolitikai nemzet- fogalom<-ró\', Teleki Pál kiváló tanítványa. Rónai András pedig nemcsak a politikai földrajz tanára a budapesti József nádorműegyetemen, hanem egyúttal a Teleki Pál Tudományos Intézet Államtudományi Intézetének igazgatója is. Remélni lehet, hogy munkásságuk révén a magyar államtudományok is hamarosan szorosabb és élőbb kapcsolatba kerülnek a magyar valósággal. PALOTÁS ZOLTÁN ^8 Rónai András: Biographie des frontiéres politiques du Centre-est euro- péen. Etude politico-géographlque cxinsacrée a l’hlstoire des frontiéres. Budapest, 1936. 6. 1. Magyarország c. napilap, 1940. évi január hó 26-i szám.
