Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 2. szám - Palotás Zoltán: A geopolitika mint államtudomány
A geopolitika mint államtudomány 105 míg a tudományok sorában megtalálta a maga helyét. Teleki Pál szerint: »A politikai földrajz, régi formájában, mely az iskolákban napjainkig fennmaradt, nem volt más, mint enciklopédikus államisme, amely ritkán vált szervesen földrajzivá. Nagyapáink még szivesen olvasgatták az akkor idegen országokról az érdekes újdonságokkal spékelt ismertetéseket, de később és az iskolai földrajzban azok ellaposodtak. Ratzel új perspektívákat nyitott a politikai földrajznak, de a szükséges alapismeretek hiánya (!) folytán csak kérdéseket, problémákat tudott megpendíteni, — igaz, hogy nagy gazdagsággal és sok szellemességgel. A dicséretesen sokasadó, de még egészben kevés részletkutatás máig sem tud kellő tudományos kritikával átszűrt és felépített válaszokat adni«.ii Ugyancsak Teleki Pál mutat rá már 1917-ben arra, hogy a földrajznak »nemcsak mibenléte, hanem tudományként való elismerése, még a rokontudományok művelői között is, le nem zárt kérdésnek látszik... Az akadémiák ma is kétségben vannak afelől, hogy a természet- vagy történettudományok közé sorozzák-e?«12 Brunhes, a neves francia geográfus pedig emberföldrajza^* előszavában kijelenti: »í/a géographie humaine n’est pás faite. Elle est a faire.* Éppen így a geopolitika is ma még nem meghiggadt, kiépített és »szárazzá aszott« tudomány, hanem fejlődésben lévő tudományos rendszer, elgondolás. Ma még elfogultan tekintenek rá, de minden új tudományos rendszerezésnek ez a sorsa. Problémáit ma hol ez, hol az a tudomány vagy tudományág sajátítja ki, de nem kétséges, hogy függetlenségét simán fogja kivívni a maga számára. Hivatását, amely serkenti művelőit, csak egyedül ő tudja betölteni: földrajzi szemlélettel a valósághoz közelebb hozni az államtudományokat. Mert nemcsak a történettudomány az élet tanítómestere, hanem a geográfia is. Történelmet nem lehet tanulmányozni, vagy írni földrajz (térkép) nélkül, de a földrajz kutatása is üres és hiábavaló a múlt és jelen történetével való egybevetés nélkül. Időbeliség és térbeliség: a társadalmi jelenségeknek s így az államtudományok körébe eső jelenségeknek is alapvető tényezői. Mily különös mégis, hogy az államtudományok életünk időbeliségének kutatása mellett meimyire elhanyagolják a térbeliség vizsgálatát. A geopolitika itt ígér s itt idéz elő már is szemléletbeli változást. NÉMET, FRANCIA ÉS ANGOL VÉLEMÉNYEK A NÉMETEKNÉL a geopolitika megalapítója a már említett Haushofer Károly tábornok volt, aki már az első világháború előtt feltűnéstkeltő munkát írt Japánról s az összeomlás után a müncheni egyetem tanára lett. Itt maga köré gyűjtötte a korán elhunyt Kjellén Rudolf geopolitikai elgondolásait magukévá tevő s azokat továbbfejlesztő német tudósokat (MaüU Ottó, Leutensach Herman, Obst Erich, Hennig Richard, Grabowsky Adolf Gróf Teleki Pál: Európáról és Magyarországról. Budapest, 1939. 93. 1. ” Gróf Teleki Pál: A földrajzi gondolat története. Essay. Akadémiai székfoglaló. Budapest, 1917. 1* Brunhes Jean: Géographie humanle. 3. kiadás. Paris, 1925.
