Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 2. szám - Palotás Zoltán: A geopolitika mint államtudomány
104 Palotás Zoltán A franciáknak, de különösképpen az angolszászoknak virágzó »politikai földrajz«-irodalmuk van; nemzeteik hódításait, gyarmatosítását a századok folyamán megszerzett széles látókörrel és nagy katonai földrajzi tapasztalattal írták le s nem tévednek a németek, amikor ezt az inkább politikai jelentőségű földrajzi irodalmat »geopolitikai«-nak tartják és mondják. Ha másutt még nincs is — elismerten önálló tudományként — geopolitika, de van — és ez igen természetes — geopolitikai irodalom. Annál is inkább, mert mindenütt művelik a politikai földrajzot, a közlekedéstudományt, a település-, gazdaság- és társadalomtörténetet, a közgazdaságtant, a haditudományokat, a kartográfiát stb., s ezek a tudományok — a geopolitikával határos tudományok lévén — gazdag geopolitikai anyagot tárnak fel s a geopolitika sokban ezeknek a tudományoknak az eredményeit igényli és azokra épül fel. Legközelebb hozzá természetesen a politikai földrajz áll, azt is mondhatnánk, hogy a geopolitika részben nem más, mint alkalmazott dinamikus politikai földrajz. Hogy a geopolitika mégsem politikai földrajz, annak okaira már rámutattunk; a politikai földrajz: geográfia, amely a földfelszínt, annak élettani alapjait vizsgálja, a politikai cselekvés által eltért keretek (államhatárok) szerint; viszont a geopolitika politika, tehát nemcsak a földfelszínt, hanem az ezen lefolyó, ennek földrajzi viszonyaitól befolyásolt politikai cselekvést, államéletet kutatja; s ennek következtében a politikai földrajz a politikának csak segédtudománya, azon kívül foglal helyet, nűg a geopolitika a politikatudomány része, tehát abban benne van. De rámutathatunk arra is, hogy a geopolitika erőteljesebben, merészebben oknyomozó, mint a politikai földrajz; nemcsak azt kutatja, ami volt, ami van, hanem azt is, ami lehetne, aminek lennie kellene, sőt talán azt is, ami lesz. Sieger, a Versailles! osztrák békedelegáció tagja, gráci geográfus a »Prognose«» szóval jelöli a különbséget; ítélete szerint a geopolitika ott kezdődik, ahol a jövőbetekintés, szemben a politikai földrajz jelenrajzával. Még azt is megemlíthetjük, hogy a politikai földrajz túlnyomórészt az egyes államokkal foglalkozik, míg a geopohtika nagyobb súlyt helyez az államközi viszonylatok magyarázatára, a konfliktusok oknyomozására stb. (a franciák tétele^®). Állapítsuk meg tehát, hogy a politikai földrajz végeredményképen a geopolitika fő alapja és váza, azonban a geopolitika több a politikai földrajznál, mert az államtesttel foglalkozó összes tudományoknak kivonata, ugyanakkor a jövő, a tervezések alapja is s az a hivatása, hogy az államépítés tanítómestere, az államművészet »földrajzi lelkiismerete« legyen. Hogy érvényesülése ma még akadályozott és nem tud kellő rokonszenyet felébreszteni maga iránt, sokban magyarázható — a már ismertetett tényezők mellett — éppen azzal is, hogy a vele olyan szoros kapcsolatban álló politikai földrajznak, sőt magának a földrajznak is nagy időbe tellett. ' Idézi Haushofer Kari: Erdkunde, Geopolitik und Wehrwissenschaft. München, 1934, 11. '*® Ancel Jacques: Géopolitlque. Paris, 1936. előszó.
