Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 9. szám - Ottlik György: Európa legnyugatibb országa
Európa legnyugatibb országa 535 államférfi művének egyik kiváló magyarázója, Caetano lisszaboni alkotmányjogász: »Az új portugál rendszer nem fosztja meg az állampolgárokat egyetlen lényeges szabadságjoguktól sem; csupán bizonyos feltételeket biztosít azzal a céllal, hogy a társadalmi viszonylatokban a kölcsönös tisztelet, a törvényeknek való engedelmeskedés és a közérdek szolgálata érvényesüljön.« A portugál alkotmányos élet működése négy tényezőn nyugszik: ezek az államfő, a kormány, a nemzetgyűlés és a korporációs kamara. Salazar, az elnök tekintélyének biztosítása mellett, az államfő és a kormány s annak élén a miniszterelnök hatalmát s egymáshoz való viszonyát érdekes és szellemes módon úgy fogalmazta meg, hogy a tulajdonképpeni végrehajtóhatalom, azaz a hatalom emeltyűinek kezelése kizárólag a kormány elnökének kezében van. Ez azt is mutatja, milyen mértékben a saját személyére szabta az alkotmán}^; ez a nagy ember, ami egyben gyengéje is az egész szervezetnek — mint minden személyes diktatúrának — mert ha az ő helyébe nem ül legalábbis hasonló képességű ember, akkor az egész rendszer és épület ki van téve annak a veszélynek, hogy hamarosan összeomlik. A portugál alkotmánynak azonban kétségkívül legérdekesebb része a korporációs kamara és általában a korporációs rendszernek Salazar által a portugál tekintélyállamhoz alkalmazott intézménye. Az alapelvek, amelyeken a portugál korporációs kísérlet felépült, a következők: a termelést az állam érdekeinek megfelelően szabályozzák; fegyelem és racionalizáció elengedhetetlenül szükségesek az állam fennmaradásához és virulásához; a munkásosztály életviszonyai javulásának a gazdasági szervezet épülésével eg3nitt kell járnia. Az egyéni kezdeményezés és vállalkozás a társadalmi és gazdasági fejlődés legjobb eszköze, azonban az állam kötelessége, hogy a nemzet gazdasági és társadalmi életét a tőke és munka, a termelés és fogyasztás közötti egyensúly megfelelő fenntartása érdekében összhangba hozza. A portugál korporációs elgondolás tehát, a fasisztáéhoz hasonlóan, az osztályharc tagadásán épül fel. Sztrájkok és »lock- out«-ok tiltva vannak, hasonlóképpen minden olyan mozgalom vagy társadalmi doktrína, amely a munkaalkotmányban lefektetett elvekkel nem áll összhangban. Ebben az új államban az egyén kizárólag társadalmilag létezik, mint egy csoport része. Ez a csoport lehet természetes, mint pl. a család, vagy hivatásbeli, mint pl. a községi testület. Az új államban az embernek nincsenek absztrakt jogai, csupán az embereknek vannak konkrét jogai. SALAZAR ELMÉLETI ELGONDOLÁSÁBAN, ideológiájában a család, a nevelőtestületek, az állami és territoriális testületek játsszák a főszerepet. A gyermek és az ifjúság szellemének formálása központi helyet foglal el elgondolásában. A család, amely — mondja Salazar — »természeténél fogva az alkotmányos állam politikai szerves elemei között az első« lesz mindenekelőtt az az iskola, amelynek a gyermek jellemét kell megformálnia és már elejétől fogva beleoltja annak az új szellemnek az egészséges gondolatait, amely
