Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 7. szám - Szemle
446 Szemle Herakles oszlopaitól a Kaukázusig terjedt, az egykori görög fogalmak szerint. Az európai földrész ez ismert részének egységét már a görögök az akkori emberiség tudatába emelték, s ezzel voltaképpen potenciálisan már megteremtették a földrész egységét is, éles különbséget vonva közte és Ázsia között. Görög szemlélet és alkotás alakítja ki elsőízben ezt a teret, hogy majdan az északi nyelv és vér hozzájárulásával, a közös európai élet harmadik fontos alapját vesse meg. Később az északi, nyugati és keletközéptengeri erőket egyesítő Róma válik e földrész központjává. Fejlődése és hatalomra jutása megint csak a sajátos európai történeti és életfolyamatot példázza. Róma népekfeletti princípium. Sokféle színes szálból tevődik össze, részleteiben sehol sem egyforma és sohasem ugyanaz, de minden részletében egy és ugyanaz az impérium elve és akarata. Minden erőt felszív, egyesít magába, s ameddig hatalma elér, ezt az erőt, s ezt a római jelleget sugározza szét; a római akaratot és a görög szellemiséget. Ennek az impériumnak minden nagy cselekvő-vallója az egység mind szélesebb körre terjedő megvalósítását tűzte ki céljául. Cézár megkísérelte legyőzni Dél és Észak dualizmusát. Vele együtt bukott el a legnagyobb római merész álma; minden indo- germánok hatalmas élet- és erőkörének egyesítése. Utódai azonban még megkísérlik Cézár művének folytatását. Augusztus az Elbe felé kíván terjeszkedni, de a teutoburgi erdőben csatát veszít, s ez a pillanat döntött a »paraszti« életformájú Észak szabadsága cs sorsa felett. Csupán a dunai tér déli része, Erdély válik ily módon a középtengeri római világ északkeleti várává és biztonsági övezetévé. A közös európai műhöz és sorshoz, az északi vérhez és nyelvhez, a keleti életforma görög változatához bizonyára sok tetézéssel járult hozzá Róma. Akarata megteremtette az egyetemes impérium elvét és alakját. A középtengeri világ urává vált, s középhelyzetében rejlő hivatásából kifolyólag életformát és életegységet teremtett mindenfelé a jogora alatt álló területeken. Átvette, fejlesztette, sokrétűen át is alakította a görög szellemiség hagyományát és örökségét, de el is fecsérelte azt. Fejlődése, virágzása és hanyatlása a közös és törvényszerűen ismétlődő európai életfolyamatnak egyik fázisa. NÉGY ÉVSZÁZADDAL az északi kelták Róma elleni támadása után, a teutoburgi erdőben a germánok megmentették szabadságukat, tisztán maradhattak meg népiségükben, s ez magyarázza meg, hogy ismét négyszáz évvel később Róma Alarik gót király kezére jutott. Megkezdődik a germán feltörés és megerősödés. Cézárnak a felső Rajnáig n3níló, s Augusztusnak még a cseh-morva részekre is kiterjedő uralma óta a germánok Kelet felé is kiterjeszkedtek és visszaszerezték a régi indogermán életteret egészen a Krimi-félszigetig. Pedig jutott germán elem bőségesen a római birodalomba is. Telepesek, katonák, tisztek voltak ezek, de soraikból nem egy került fel a legmagasabb parancsnoki tisztségig. Ezek életformája természetesen megváltozott és közössé váilt az uralmon levővel. A
