Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 7. szám - Magyar Figyelő - Barát Jenő: Háború és népszaporodás
Magyar Figyelő 443 nemi arányához kell hasonlítanunk E hasonlítás eredményeként látható, hogy a háború a 25—29 éves korcsoportot érintette leginkább, azokat, akik a háború kitörésekor 19—23 évesek voltak. Itt a nőtöbb let ez összehasonlítás szerint 170- nel nőtt 1000 férfira számítva, 10 év alatt. A tényleges veszteség e hatása eizonban még mindig nem tekinthető olyan súlyosnak, mint a fen- nebb említett másik, mely a születések elmaradásának következménye. E veszteség nem látszik, különösen kezdetben nem, de csakhamar észreveszi a statisztika, amikor a háborús évfolyamok gyermekszegénysége miatt gyermekfelszerelési cikkeket, játékszert gyártó üzemek megszűnését, iskolák bezárását könyveli el. Sokkal érezhetőbben mutatkozik e veszteség később — mikor ez évfolyamok a produktív korosztályba lépnek — mimkás- hiányban, katonahiányban és a házasságra lépőknek kis számában. Az első világháború harmadik évében már majdnem minden résztvevő államban felére csökkent a születések száma, ami egy 15 milliós és 20 ezrelékes születési arányszámú népnél egy év alatt 150.000 születés elmaradását jelentette. És a születési arányszám nemcsak a háború harmadik évében esett, hanem már a másodikban is és pedi-g Magyarországon még a felénél is kevesebbre. Akkor még nem rendelkeztek az államok ily természetű tapasztalatokkal és nem is tettek meg semmi intézkedést a jövő generáció érdekében, melynek elmaradása hosszú évtizedekig érezteti hatását és talán sohasem pótolható vesztesége marad a nemzetnek. A most folyó háború emberveszteségének felmérése még korai volna, mégsem érdektelen azonban dr. Kovács Alajos jelzett tanulmányának statisztikája alapján megvizsgálni az első két háborús év közvetett hatását az egyes országok népmozgalmának tükrében: fiive születések Halálozások Természetes Állam (terület) 1939 1940 ezer 1939 szaporodás 1 é 1 e k r e 1940 1939 1940 Belgium 15,4 13,4 13,9 16,0 1.5 —2.6 Bulgária 21,4 22,4 13,4 13,5 8,0 9,0 Dánia 17,8 18,4 10,1 10,5 7,7 7,9 Franciaország 14,6 13,3 15,3 18,2 —0,7 —4,9 Németalföld 20,6 20,8 8,6 9,9 12,0 10,9 N émetbirodalom 20,4 20,4 12,6 13,0 7,8 7,4 Cseh-Morva védnökség 14.7 16,8 13,0 13,4 1.7 3,4 Magryarország 19,1 20,3 13,5 14,4 5,6 5,9 Norvégia 16,0 16,3 10,1 10,7 5,9 5,6 Olaszország 23,4 23,1 13,2 13,5 10,2 9,6 Portugália 26,4 25,0 15,4 16,0 11,0 9,0 Románia 28,8 26,3 18,7 19,2 10,1 7,1 Svájc 15,2 15,2 11,8 12,0 3,4 3,2 Svédország 15,3 15,0 11,5 11,4 3,8 3,6 A fenti táblázat még csak a háború első két évének eredményét rögzíti, korántsem alkalmas végleges következtetések levonására, de szembeötlő azonnal Franciaország és Belgium születési arányszámának esése. Svédország kivételével ugyan Európa-szerte általánosan emelkedett a halálozási arány, ami azonban a természetes szaporodásnak olyan feltűnő romlását nem okozta, mint a fenti, két államban.
