Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)

1942 / 7. szám - Magyar Figyelő - Barát Jenő: Háború és népszaporodás

444 Magyar Figyelő Belgiumban a természetes szaporo­dás helyett a népesség fogyása ál­lott be és az azelőtt is fogyó né­pességű Franciaországban 1940-ben a népmozgalom eredményei ijesztő mértékben negatívokká váltak. Az első két év eredményei alapján (Finnország, Spanyolország, Jugo­szlávia, Nagybritannia és Oroszor­szág adatai hiányzanak). Francia- országot és Belgiumot sújtotta leg­érzékenyebben a háború. Érdekes, hogy a kezdettől fogva háborúban álló Németbirodalomban az 1940. évi születések arányszáma semmit sem változott. Bizonyítéka ez an­nak, hogy mindent elkövettek, a múlt tapasztalatain okulva, a jövő nemzedék érdekében. A háború tulajdonképpeni hatá­sát csak az 1941. évben éreztette, melyre vonatkozóan dr. Kovács Alajos hírlapi közlések alapján ki­számította, hogy míg a háború köz­vetett hatásaként mind Franciaor­szágban, mind Belgiumban a szüle­tések arányszámának csökkenése 33%-os, addig a Németbirodalom­ban csak 7%-OS, Olaszországban pe­dig csak 6%-OS. A Cseh-Morva protektorátus te­rületén a Németbirodalomhoz való csatolást követő évben a születések arányszáma ugrásszerűen emelke­dett, ami mással nem magyaráz­ható, mint azzal, hogy az emberek­ben megnövekedett a biztonságér­zet, ami termékenyítő hatással van a születési arányszámra. A spanyolországi polgárháború eredményei igen élénken szemlélte­tik egyrészről azt, hogy milyen ká­ros hatással van a háború a szüle­tési arányszámra, másrészről azt. hogy a béke visszatérése ugyan­olyan gyorsan és ugyanolyan mér­tékben fejti ki áldásos hatását. A polgárháború harmadik évében Spanyolországban a születési arány­szám 15.4-re esett a normális viszo­nyok között 24—25-ös arányszám­ról; ez a franciaországi 33%-ot meghaladó 38,4 %-os csökkenést jelent. A belső háború meg­szűnése után hamarosan mutatkoz­nak a béke kedvező eredményei a születési szám növekedése terén is, úgy, hogy 1940-re a születési arány felemelkedik ismét, a normálist megközelítő 22,8-re. A belső háború vagy a háború­ban való leveretés sokkal inkább érezteti káros hatását, mint a győzelmes, az ország határain kí­vül vívott háború. Győzelmes há­ború esetében megvan a belső biz­tonságérzet, mely szintén elhatá­rozó fontosságú szabályozója a szü­letések arányszámának, erősödik a nemzet jövőjébe vetett hit az em­berek lelkében és a jövő nemzedék­ről való gondoskodás ösztökéli adott pillanatban a harcokban részt nem vevő produktiv korcsoportot. A belső biztonságérzet erősítése mellett, elsőrendű feladata minden háborút viselő államnak, hogy a katonai veszteségeknek a lehető minimálisra való csökkentésén túl- menőleg a jövő nemzedék érdeké­ben minden lehető intézkedést meg­tegyen. Az emberanyagban való ilyen természetű gazdálkodás a veszteségek arányszámának leszo­rítását eredményezi és megakadá­lyozza a nemzet normális szaporo­dásának feltűnőbb visszaesését. Barát Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents