Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940 / 1. szám - Vita Zsigmond: A magyarság kérdései nevelésünkben
64 Vita Zsi^mond zéseiket, jlondolataikat alakítják és örök utitársaik maradnak. Ezeket a serkentő» építő élményeket még a rendszeres irodalom- történet tanítása előtt kell meggyökereztetnünk tanítványaink lelkében. A felső osztályok irodalom tanítása csak akkor lehet igazán eredményes, ha az I osztálytól kezdve rendszeresen építünk az elemiben megkezdett munkára és tanítványaink élményeit foko zatosan gazdagítjuk. így válik majd számukra élménnyé az egész magyar művelődés. Ezzel ^ módszerrel nevelhetjük rá tanítványainkat arra, hogy a magyar éleiből kiindulva ítéljék meg népi társadalmi kérdéseinket majd akkor is, amikor iskoláinkból már kikerültek. A magyar művelődés kérdéseit, intő tanulságait a VI. VIl- és Vili- osztályban tanított irodalomtörténet fogja összefoglalni min den vonatkozásában föltárni- Itt már szintétikus látásra kell tőre kednünk, meg kell mutatnunk egy egész kor lelkét, szellemi törekvéseit. A keresztyén középkor tárgyalása közben rá kell mutatnunk arra, hogy a keleti magyarság most kapcsolódott hozzá a keresztyén Európához és ettől fogva művelődése elválaszthatatlanul együtt halad az európai kultúrával. De az új lelki tartalom alatt meg kell látnunk az ősi, zordonan primitív magyar formát is. A reformációnak nemcsak valláserkölcsi és irodalmi hatása van, hatalmas társadalom-formáló erővel előtörnek a népi törekvések i«, nyelvünk, irodalmunk szellemét keményebben nemzetivé formálják. Balassában elénk áll a hányatott életű, de még most is lovagi lelkületű magyar vitéz. Az ellenreformáció kora rendkívül érdekes sokszor ellentétesnek látszó kérdéseket hoz- Zrínyiben a magyar magára hagyatottság ébred öntudatra, Szenczi Molnár, Apáczai a nyugateurópai műveltséghez való fájdalmas ragaszkodást és a művelődés által való felemelkedni akarást hirdetik. A szabadság, a függetlenség eszméi a kuruc költészetben kelnek szárnyra. A pihenés kora a kitartó türelemnek, csöndes magába vonuló várakozásnak igen jellemző példája A fel- újulás, a nyelvújítás törekvéseiben meg kell látnunk a magyar szellemi élet két örök végletét s azt, amely mohón kap a nyugati haladás példája felé és egyszerre mindent át akar formálni és azt, amely görcsösen ragaszkodik a múlthoz és befelé fordulva akar lassan tovább építeni, így jutunk el a XIX- és XX. század változatos irodalmi hagyatékához, eleven műveihez, Vö- rösmartyval együtt viaskodunk majd az élet és halál, a magyarság és Európa kérdéseivel, Petőfivel, Arannyal, újjbb íróinkkal pedig végigküzdjük a szabadságért és a nép felemeléséért fo’y- tatott harcot. Művelődésünk folyamatát őszintén, takargatás nélkül, kritikával kell szemlélnünk- Csak a kritikában megfürdetett értékeknek lehet igazán tartós építő hatása. Ezt a munkát természetesen nem csupán az irodalomban végezhetjük el, hanem éppen így meg kell vizsgálnunk művelődésünk többi örökhagyóit is, így pl. végigkísérhetjük a magyar zene fejlődését, bemutathatjuk a nagy magyar képzőművészek alkotásait. így alakíthatjuk majd ki az
