Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)

1940 / 1. szám - Vita Zsigmond: A magyarság kérdései nevelésünkben

A MAGYARSÁG KÉRDÉSÉI NEVELÉSÜNKBEN

A világháború óta minden európai állam nevelési rendszerében szembetűnő az a törekvés, hogy egységes világnézetet, életszemléletet igyekszik kialakítani. Ez természetes is. Az állam- rendszerek világnézetekkel állanak kapcsolatban és a jó állampolgárra ma már nem csupán a törvénytisztelet, a pontos kötelességteljesítés feladata hárul, hanem egyúttal egy meghatározott nemzeti, vagy társadalmi meggyőződés vallása és vállalása is. A különböző országokban működő ifjúsági alakulatok az ifjúság minden rétegét magukba foglalják és egységes nevelést végeznek, nyilván azért, hogy egységes szellemű, fölfogású ifjúságot bocsássanak ki az életbe. Az állami nevelési törvények keretében, azokkal együtt haladva, természetes a maga nemzeti kultúrájához ragaszkodói kisebbségi népnek is az a törekvése, hogy iskoláiban egységes szellemű, a maga nemzeti jellegének megfelelő nevelést alakítson ki.

De nem csupán a mai államrendszerek kívánják a határozott, egységes életszemléletű ifjúság kialakítását, hanem az újabb pedagógiai törekvésekben is sokszor hasonló szellem nyilatkozik meg. A XX. század pedagógiája teljesen szakított a múlt század racionalizmusán nyugvó egyoldalú értelmi neveléssel és ehelyett, mint azt az újabb tantervi utasításokban is állandóan olvashatjuk, személyiségek formálására törekszik. Az élet így behatolt az iskolákba a maga tarka gazdagságában, a fiatal lélek és élet különböző lényeinek közvetlen, élményszerü megismerésével fejlődik. Ha a nevelő az iskolában a jövendő társadalmát akarja látni, akkor természetes az, hogy az élet legfontosabb kérdéseivel meg kell ismertetnie az ifjúságot, azt elő kell készítenie az élet küzdelmeire, A nevelésnek mindig alkalmazkodnia kell az élet változásaihoz, pedig az élet eszméi állandóan frissen áramlanak az iskolába, a nevelés hatása is messzire túl áradhat az iskola falain kívül. Az így nevelt ifjúság nem csupán gondosan elraktározott tananyagot visz ki magával az életbe, hanem látni, gondolkozni tudást, hogy tájékozódni tudjon számára új körülmények között is.

Ezeknek a nevelési törekvéseknek fontosságát akkor látjuk meg igazán, ha végigtekintünk a mai magyar középosztály műveltségén és életfelfogásán, A régi gimnáziumokból kikerült magyar középosztálynak a műveltsége magasabb nemzeti szempontból nézve hiányos, bizonytalan és szellemében nem elég határo-