Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940 / 1. szám - Vita Zsigmond: A magyarság kérdései nevelésünkben
60 Vila Zsißmond zottan magyar. Nem ismer egy olyan magyar értékrendszert, amelyhez ítéleteit, társadalmi, politikai felfogását igazíthatná. Nem ismeri nemzetünk nagyjait, törekvéseiknek irányvonalát, és így a folytonosan visszatérő magyar sors-kérdések lényegét. Olvasmányai a napi divatnak vannak alávetve, legnagyobb részben a külföldi tömegirodalomból kerülnek ki. Az iskolai tanítás legtöbbnyire megutáltatta vele a „középiskolai olvasmányokat", nemzeti klasz- szikusainkat, és hogyha ma ismét felszínre hozzuk őket, csodálkozva veszi észre eleven szépségüket. A magyar zene, művészet, népművészet kérdéseiben természetesen még sokkal tájékozatlanabb. Ez volt a magyarázata az Ady körül folyó ádáz küzdelemnek, ez annak, hogy Bartók és Kodály alkotásaitól, az igazi magyar népdaltól sok „zeneértő“ még ma is elborzadva menekül az érzelgős, tingli-tángli dalocskákhoz. És végül annak a megdöbbentő jelenségnek, hogy értelmiségünk jelentős rétege a mai időkben olyan könnyedén himbálódzik az ellentétes világnézetek végletei között. A magyar középosztály iskolai tanulmányai folyamán nem kapott magyar látást, magyar műveltséget. A mély rétegeiben józan, világosan gondolkozó magyarság így lett értelmiségében álomlátó, ködevő, érzelmi végletek között hánykolódó és így haladt vakon, semmit sem sejtve tragikus nemzeti bukása felé. A világháború után lassan kezd megváltozni a magyar látásmód, egyre több jele van annak, hogy a magyar élet, a magyar társadalmi, politikai, művelődési kérdések őszinte feltárásával kapcsolatban a szilárdabb magyar építés is kialakulhat. Az erdélyi hitvallásos középiskolának egyik nagy feladata az, hogy értelmiségünk egységes magyar gondolkozását kialakítsa, öntudatosítsa benne a magyar művelődési értékeket, hogy a falai közül a maga feladataira felkészült, a kérdéseit tisztán látó nemzedék kerüljön ki. Ez az ifjúság majd az erdélyi magyar művelődés magjává válhat, tisztán kialakult eszményei kitartó fáradozással fölfrissíthetik, megmozgathatják az egész magyar közép- osztályt, vezető rétegünk gondolkozását, irányító munkáját és egyre szélesebb hullámokban terjeszthetik a magyar művelődéit alsó néprétegeinkben is. De az állam építő munkájában is nagyobb érték egy öntudatos, a maga útján biztosan haladó, szilárd értelmiség, mint egy olyan, amely minden külső fuvallatra elhajlik, meginog és megbízhatatlanná, tétlenül várakozóvá válik. A magyar művelődési kérdések megismertetését rendesen kizárólag az irodalomtól várjuk és ezért csakis a magyar nyelv és irodalom tanítása közben foglalkozunk művelődésünk örökhagvói- val és törekvéseikkel. A magyar gondolkozásnak, a magyar művelődésnek azonban alapvető alkotó eleme a nép hagyományvilága, a népi műveltség, amely ma egyre nagyobb helyet kap egész nevelésünkben. Természetes e szerint, hogy a magyarság kérdéseinek megismertetéséhez sem elégséges egyetlen tan'árgy, hanem nevelésünk egész menetének erre kell irányulnia. A magyar művelődés fejlődésének, ma is nyugtalanító kérdéseinek megismeréséhez első sorban ismerni kell a földet, amelyen
