Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940 / 1. szám - Dr. Jancsó Elemér: Gróf Mikó Imre, a művelődéspolitikus
54 Dr. Jancsó Elemér Erdély természettudományi és földrajzi megismerését és feldolgozását is egyforma fontosságúnak tartja. Csakis igy válhat a halott múlt élő jelenné és a nemzet számára kenyeret és jövőt nyújtó szent eszközzé. A gyűlés után Mikót a lelkes tömeg hazakíséri, Mikó jelszava, hogy az egyesülés mindég erő, az erő pedig élet, valóra vált, A megszülető Erdélyi Múzeum Egyesület egy jobb jövő zálogaként azonnal megkezdte működését, A szászoknak már volt hasonló intézményük, a románok alig néhány év múlva létrehozzák az Astrát, amelyet Mikó is szeretettel üdvözöl. Mikó életének és dicsőségének tetőpontján áll, amikor Tompa Mihály megirja hozzáintézett híres versét s abban Széchenyi haláláról emlékezve, őbenne látja a nagy halott szellemi örökségének méltó folytatóját t „Erdély Széchenyijét“. De röviddel ezután újabb csapás éri Mikó Imrét, a halál elragadja egyetlen fiát, a tizenkílenc- éves Ádámot, Ezzel sírbaszáll a Mikó-nemzetség fennmaradásának reménye is. Fiához írt intelmei Kölcsey Pareinesiséhez hasonló mély gondolatokat és erkölcsi tanácsokat tartalmaznak, „Mikor Te e sorokat olvasod, én már nem leszek az élők sorában, — írja — pedig emberileg szólva lehetetlen, hogy valaki úgy óhajtsa javadat, mint én,“ Élete utolsó másfél évtizede most még lankadatlanabb munkában telik el. Mintha érezte volna, hogy neki egyedül kell elvégeznie nemzedéke egész feladatát. „Éjjelem és nappalom arra lesz szentelve — írja fia halála után — hogy nagy eszmémet megvalósítsam, En ezért a célért még a rágalom aljas fegyverének vérző sebeit is zúgolódás nélkül el fogom tűrni.“ EZEKBEN AZ ÉVEKBEN foglalja össze és 1861-ben adja ki Irányeszmék címen alapgondolatait. Ennek a munkának eszmevilága méltán sorakozik, Széchenyi, Eötvös nemzetszemléletéhez. Tíz esztendő elmúlt küzdelmeinek és tapasztalainak eszmei összefoglalása az Irányeszmék és egyszersmind útmutatás is az elkövetkezendő 10 esztendőre. Mikó olyan mély erkölcsi alapelvekből indul ki és határozza meg a magyar magatartást, hogy ez a mű alapelveiben mindenkorra érvényes igazságokat foglal magában. A nemzetnek — mondja Mikó a bevezetőben — két dolgozó rétege van, egyik az, amely a földet műveli, a másik a szellemi élet területein dolgozik. Az új életformák között új intézményekre van szükség, amelyek a gazdasági és szellemi élet kereteiül szolgáljanak, de ezek megalkotásában csak saját erőnkre támaszkodhatunk. Az intézmények a gazdasági és szellemi élet fejlődésének csak kereteit biztosítják, de Mikó szerint ez még nem elégséges. Ezeket a kereteket átfogó és a nemzet minden szellemi és gazdasági értékét egymással összhangba hozó művelődéspolitika szellemének kell betöltenie. Ezt a művelődéspolitikát viszont a legmélyebb etikai elveknek kell áthatníok. Ezután sorra- veszi az erdélyi magyarság problémáit Miután a társadalmi osztályok igazságosságon és áldozatkészségen felépülő összefogását sürgeti, a Nyelv és társadalom című fejezetben a magyar irodalom és nyelv ápolására hívja fel nemzetét. Szigorúan bírálja az idegen szellemű főurakat, akik a magyar irodalomért semmiféle áldozatot nem hajlandók hozni. Szembeállítja ezzel a magyar középosztály irodalom-
