Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)

1940 / 1. szám - Dr. Jancsó Elemér: Gróf Mikó Imre, a művelődéspolitikus

Gróf Mikó Imre, a műuelödéfspolilikus

55

szeretctét. A másik nagy feladatkör a nemzeti egyetértés munká- lása és a társadalmi osztályok közötti ellentétek lerombolása. Meg k'dl teremteni a különböző'osztályok összefogásának lelki feltételeit. Ha (Z sikerül, akkor létrejöhet az egységes nemzeti társadalom. Ezután utal arra, hogy művelődéspolitikai terveinket mindig az idő és tér által megszabott lehetőségekhez kell mérni, Ez azonban nem jelent lemondást, mert művelődési eszményeink mindig előttünk kell hogy álljanak. Minden tettünkben, bármilyen kicsiny és jelentéktelen legyen az, erkölcsi magatartásunknak kell megnyilvánulnia, Erdélyben élvén, az itteni népek életét is meg kell ismerni és velük a múltak gyűlöletét elfelejtve az együttműködés feltételeit közösen kell megteremteni, Mikó, mint politikus, elméleti elgondolásait a gyakorlati életben is próbálta keresztülvinni és amikor 1860-ban a szászok Besztercére hivják nagy nemzeti ünnepükre, pohárköszöntőt n'.ond az erdélyi népek együttélésére és megértésére. Ez a szászok körében nagy népszerűséget szerzett számára, de ugyanezt a gondolatot fejezi ki a Kolozsvári Közlönyben irt egyik cikkében is, „Éljünk erdélyiekül és kövessünk bármilyen vallást, de őszinte sziv- vel szeressük egymást. A népek és hitfelekezetek egymásiránti hagyományos tisztelete alakuljon olyan erkölcsi egységgé — mondja — ami Európa bármelyik országának például szolgálhat,"

MIKÓ MUVELÖDESPOLITlKAJANAK gazdasági oldalát már láttuk az Erdélyi Gazdasági Egylet felvirágoztatásában, másik alap- gondolata a hagyomány tisztelete és a történeti szellem felébresztése volt Ezt szintén tettekkel és alkotásokkal igazolta. Az egyéni áldozatkészség felébresztését célzó szózatait fejedelmi adományaival megpecsételt példamutatás igazolja. Erre az évtizedre esnek önálló történeti feldolgozásai, két legérettebb alkotása, a Bőd Péterről és Benkő Józsefről írott művei, emellett az Erdélyi Múzeum- Egyesület történelmi munkásságát is vezeti és 1867-től kezdve, mint elnöke, a Magyar Történelmi Társulatot is felvirágoztatja. Közben nem egy történeti vonatkozású kisebb írása jelenik meg, ezek közül ki emelkedik a Kemény József grófról tartott emlékbeszéde. Ebben a Múzeum-Egyesület létrejöttének dicsőségét, az érdemet igazi nagyságában Keménynek tulajdonítja. Ez az emlékbeszéde épúgy az utókor igazságszolgáltatása akar lenni, mint a Bőd Péter és Benkő József munkásságáról írt művei. Az első 1862-ben jelent meg, az utóbbi 1868-ban; mindkettő hosszú évekig tartó kutatómunka és adatgyűjtés eredménye, Mikó e két művében megmutatja, hogy az adatok nagy tömegén felépülő történetkutatást hogyan lehet összekötni a múltban csak eszméket kereső és szintetizáló történeti módszerrel. Miért választotta Mikó ép ezt a két írót ? — vetette fel a kérdést Dézsi Lajos, Bizonyára azért, mert „mindkét élet a másoknak való világításban emésztődött el". De emellett Mikót más okok is vezetnék tárgyának megválasztásában : mind Bőd Pétert, mind Benkő Józsefet rokonléleknek tartotta, akik korukban hasonló törekvések hordozói és a tudós emberi jellem páratlanul értékes mintaképei voltak.

Politikai tekintetben Deák rendíthetetlen híve, 1867 — 70 között közlekedésügyi miniszter. Neki köszönhető Erdély vasuthálóza-